Az atomszerződést szintén aláíró Oroszország sajnálkozását fejezte ki, de Moszkva szerint nem kell a helyzetet „dramatizálni”.
Hétfőn a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) is megerősítette, hogy Irán dúsított uránkészlete meghaladta azt a mennyiséget, amelyet a 2015-ös többhatalmi nukleáris megállapodás engedélyez számára.
Irán az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagjával (Egyesült Államok, Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország) és Németországgal megkötött szerződésben az ellene bevezetett szankciók fokozatos feloldása fejében vállalta, hogy nem törekszik atombomba beszerzésére, és határozottan korlátozza atomprogramját.
A megállapodás tavaly került veszélybe, amikor az Egyesült Államok elnöke, Donald Trump felmondta az atomalkut, és ismét szankciókat vezetett be Teherán ellen, így próbálva átfogóbb megállapodást kényszeríteni Iránra. Az európai államok mind Washingtont, mind Iránt a közép-keleti feszültségek csökkentésére szólították fel.
Az ENSZ-főtitkár aggodalmát fejezte ki a hétfői bejelentés miatt, hozzátéve, hogy „ez a lépes nem segíti elő” az atomalku megtartását. António Guterres szóvivője útján „arra szólította fel Iránt, hogy továbbra is tartsa be az atomalku által előírt kötelezettségeit, amíg a részes felek továbbra is keresik a megoldást az Irán által előidézett nagyszabású kihívásokra” – tette hozzá Stéphane Dujarric szóvivő.
„Lényegbevágó, hogy a dúsított uránkészlet kérdését, akárcsak a többi, az atomszerződés megvalósításával kapcsolatos kérdést a JCPOA (Átfogó Közös Cselekvési Terv, az atomalku hivatalos neve) által lefektetett mechanizmus alapján kezeljék” – mondta a szóvivő.
Nagy-Britannia „mélységesen aggasztónak” nevezte az iráni bejelentést. „Felszólítom Iránt, hogy ne távolodjék messzebb a szerződéstől, és ismét tartsa tiszteletben a kötelezettségeit” – írta a Twitter mikroblog portálon Jeremy Hunt.
A szintén részes állam, Oroszország külügyminiszter-helyettese kijelentette: „A 300 kilogrammos korlát túllépése sajnálatos, de nem kell túldramatizálni, a megelőző események természetes következményének kell tekinteni”. Szergej Rjabkov szerint Iránra „korábban soha nem tapasztalt és elképzelhetetlen” nyomás nehezedett az amerikai szankciók miatt.
„Felszólítjuk az Átfogó Közös Cselekvési Terv valamennyi európai részes államát, hogy ne izzítsák tovább a helyzetet„ – mondta az orosz diplomata, egyben felszólítva Iránt, hogy ”felelősen járjon el, különös tekintettel a NAÜ-nek adott átfogó garanciák és a szerződés kiegészítő jegyzőkönyve tekintetében„.
Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, aki ”az atomfegyver előállítása felé vezető fontos lépésnek„ nevezte a dúsított uránkészlet növelését, azonnal felszólította az európai államokat Irán megbüntetésére.
Netanjahu hétfőn közölte: Izrael ”rövidesen több bizonyítékot is nyilvánosságra hoz azzal kapcsolatban, hogy Irán egyfolytában hazudik az atomprogramjával kapcsolatban„.
Netanjahu Irán ismert bírálója, és régóta azzal vádolja Teheránt, hogy atomfegyverre akar szert tenni. Irán végig kitartott amellett, hogy az atomprogramja békés jellegű.
Az izraeli kormányfő felszólította az európai országokat, hogy ”álljanak ki a kötelezettségvállalásuk mellett, amely szerint szankciókat vezetnek be Irán ellen, ha az megsérti a 2015-ös atomalkuban vállalt kötelezettségeit„.
