A két vezető péntek este, a BBC televízió egyes csatornája által szervezett választási vitaműsorban ütköztette nézeteit, reprezentatív módon kiválasztott közönség kérdéseire válaszolva.
A Brexit utáni brit-EU kapcsolatokra vonatkozó kérdésre Johnson azt mondta: az Egyesült Királyság a teljes szabályozási és jogi harmonizáció állapotában kezd hozzá a szabadkereskedelmi megállapodásról szóló tárgyalásokhoz az EU-val, így megvan a lehetőség a zéró vámtételeket és kvótamentességet tartalmazó kétoldalú egyezményre.
Arra a felvetésre, hogy ha ez nem sikerül a Brexit után tervezett egyévi átmeneti időszak végéig, annak olyan hatása lenne, mintha az Egyesült Királyság 2021 januárjában megállapodás nélkül, rendezetlen módon esne ki az EU-ból, Boris Johnson kijelentette: éppen a teljes körű kiinduló harmonizációs állapot miatt a 2020 végéig tervezett átmeneti időszak – amelynek tartama alatt gyakorlatilag érvényben maradnak a jelenlegi szabályozók az EU-val fenntartott viszonyrendszerben – „bőségesen elegendő lesz” az új szabadkereskedelmi megállapodás elérésére az unióval.
Jeremy Corbyn megerősítette ugyanakkor a Munkáspárt választási programjában szereplő tervet, amely szerint ha a párt a jövő csütörtöki parlamenti választáson kormányra kerül, három hónapon belül új Brexit-megállapodást kötne az EU-val, vámuniós viszonyrendszer kialakítását és szoros szabályozási harmonizáció fenntartását irányozva elő az EU-val a kilépés után.
A Labour ezt az egyezményt hat hónapon belül jogilag kötelező erejű népszavazásra bocsátaná, és a referendum szavazólapján szerepelne az a választási lehetőség is, hogy az Egyesült Királyság maradjon az unió teljes jogú tagja.
A BBC péntek esti televíziós vitájában Jeremy Corbyn kijelentette: ez a program alkalmas annak biztosítására, hogy bármilyen eredménnyel záruljon a Munkáspárt által tervezett népszavazás, az Egyesült Királyság és az EU kereskedelmi kapcsolatai fennmaradjanak.
A Labour vezetője szerint ennek alternatívája az, hogy a délkelet-angliai kompkikötők felé vezető utakon hosszú kamionsorok torlódnak fel, mivel vámeljárások lépnek életbe a kétoldalú kereskedelemben, és ugyanezért eldugul a brit feldolgozószektor beszállítói láncolata is.
Mindemellett legalább hét évet venne igénybe, mire az EU-n kívüli legnagyobb kereskedelmi partnerrel, az Egyesült Államokkal a brit kormány új szabadkereskedelmi megállapodást tudna kötni – mondta Jeremy Corbyn.
A Brexit mellett jelentős súllyal szerepelt az éjszakába nyúló tévévitában a választókat leginkább foglalkoztató másik sarkalatos kérdés, a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) sorsa a brit EU-tagság megszűnése után.
Corbyn megismételte azt a sokszor hangoztatott véleményét, hogy a Johnson vezette tory kormány kiárusítaná a NHS-t az amerikai magánszektorbeli egészségügyi szolgáltató vállalatoknak.
Boris Johnson ugyanakkor – ahogy a kampány során eddig is többször tette – határozottan cáfolta, hogy a brit-amerikai kereskedelmi tárgyalások napirendjén az NHS is szerepelne.
A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov a tévévita után elvégzett gyorsfelmérésében azt mutatta ki, hogy a választók megítélése szerint a vitából szűk előnnyel Johnson került ki győztesen: a megkérdezettek 52 százaléka szerint a konzervatív párti miniszterelnök, 48 százalék szerint a Munkáspárt vezetője teljesített jobban.
