Johnson: Tévedtek a bírák

Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a legfelsőbb bíróság helytelenül járt el, amikor törvénysértőnek minősítette a parlamenti ülés­szak lezárásáról hozott kormányzati döntést.

2019. 09. 26. 9:45
Britain's Prime Minister Boris Johnson is seen in Downing Street in London
A kormányfő a hivatalos programját megszakítva tért vissza Londonba. Heves vitába csöppent Fotó: Henry Nicholls Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Visszatértek szerdán a honatyák a Westminsterbe, hogy az ENSZ közgyűlésének New York-i ülésszakáról hivatalos programját megszakítva hazasiető Boris Johnsont arra kényszerítsék, hogy a jelenleg érvényben lévő október 19-i határidőnél korábban kérje a brexit határidejének eltolását. Az alsóházi ülésen felszólaló brit miniszterelnök azonban ismét nyomatékosította: Nagy-Britannia október 31-én elhagyja az Európai Uniót. Mint fogalmazott, esze ágában sincs tovább késleltetni Nagy-Britannia uniós kilépését, majd mondanivalóját a Munkáspártnak intézve hozzátette: ha nem akarnak megfutamodni a választások lehetősége elől, akkor még a lapzártánk után véget érő ülés vége előtt terjesszenek be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Johnson a honatyák hangos bekiabálásai közepette kiosztotta képviselőtársait, amiért a legfelsőbb bírósághoz fordultak a brexit blokkolása érdekében. A miniszterelnök úgy folytatta: a bíróság eleget tett a kérésüknek, és noha nem áll szándékában tiszteletlennek tűnni, hiszen tiszteletben tartja a legfelsőbb bíróság intézményét, azonban úgy látja, a testület döntése helytelen volt, amikor törvénysértőnek minősítette a parlamenti ülés felfüggesztését. A politikus Jeremy Corbynt, a Munkáspárt vezetőjét azzal vádolta, hogy pártjával nem bíznak az emberek döntésében, és az sem érdekli őket, mennyi többletköltséggel jár az Európai Unióból való távozás további késleltetése. Nyomatékosította: amíg rajta múlik, nem lesz még egy népszavazás az uniós kilépésről, szerinte ugyanis a nyilvánosság nem akar még egy referendumot, hanem maguk mögött akarják hagyni az egész brexitet, hogy végre az országban lévő valós problémákkal lehessen foglalkozni. Azt egyébként maga Johnson is elismerte, hogy nehezek az unióval folytatott tárgyalások, ugyanakkor azt is hozzátette: „Sikerült előrehaladást elérnünk.”

A kormányfő a hivatalos programját megszakítva tért vissza Londonba. Heves vitába csöppent
Fotó: Reuters

A konzervatívok hangos tapssal jutalmazták Johnsont, a miniszterelnök után felszólaló Jeremy Corbyn ugyanakkor kiállt a bírák döntése mellett, miszerint „semmi nem szolgált a parlament leállításának indokául”. A politikus hangsúlyozta: a tegnapi bejelentés után a miniszterelnöknek egyszerűen le kellett volna mondania, „mégis itt van, anélkül, hogy megbánást vagy bármiféle alázatot mutatna”. Corbyn egyébként azt követelte Johnsontól, hogy hozzá nyilvánosságra az alku nélküli brexit következményeit ismertető dokumentumokat, hogy azokat megvitathassák a parlamentben.

Azután ült ismét össze tegnap a brit parlament, hogy egy nappal korábban a legfelsőbb bíróság törvénysértőnek és semmisnek mondta ki a parlamenti ülésszak lezárásáról hozott kormányzati döntést. A londoni alsóház ülés­szaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését a jövő hónap közepén. A legfelsőbb bírósági határozat szerint azonban már az is törvénysértő volt, hogy a kormányfő az uralkodónak az ülésszak lezárását indítványozta, mivel a döntés észszerű indokok nélkül akadályozta a parlamentet alkotmányos funkcióinak ellátásában.

Feloldhatatlan vita

Szeptember elején Boris Johnson brit miniszterelnök kétszer is kezdeményezte az előre hozott választások kiírását, miután az alsóház a kormányzati ellenállással dacolva elfogadta azt a törvénytervezetet, amely megtiltja az Egyesült Királyság megállapodás nélküli kilépését az Európai Unióból a brexit október 31-i határnapján. A törvény lényege az, hogy ha október 19-ig a parlament nem járul hozzá egy új brexitalkuhoz, és ahhoz sem, hogy a brit EU-tagság megállapodás nélkül szűnjön meg, Johnsonnak kezdeményeznie kell az EU-nál a kilépés elhalasztását 2020. január 31-ig. Johnson többször is nyomatékosította, hogy erre semmilyen körülmények között nem lesz hajlandó, ehelyett parlamenti választásokkal kívánja feloldani a brexitfolyamatban kialakult patthelyzetet.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.