Juncker uniós állást jósol Merkelnek

A közelgő garnitúraváltás holland és német dominanciát eredményezhet az uniós csúcspozíciókban. Mark Rutte, Frans Timmermas és Manfred Weber mellett Angela Merkel neve is újból előkerült a kalapból.

BRITAIN-EU/SUMMIT Fotó: REUTERS/Susana Vera

Újabb találgatások láttak napvilágot az uniós csúcspozíciók sorsáról, miután Jean-Claude­ Juncker egy hét végi interjújában Angela Merkel potenciális euró­pai szerepvállalásáról beszélt. Nem ez volt az első alkalom, hogy a saját tervei szerint 2021-ben leköszönő német kancellárt szóba hozták EU-csúcsintézmények kapcsán. Juncker viszont most először adott hangot annak a véleményének, hogy „Angela Merkel márpedig nem tűnhet el nyomtalanul”. Az Európai Bizottság elnöke szerint a német politikus mindamellett, hogy nagy tiszteletnek örvend a kontinensen, szakmai­lag is alkalmas lenne egy brüsszeli vezető pozíció betöltésére.

Merkel korábban ugyan kizártnak nevezte, hogy az európai porondon vállalna feladatot, ám a májusi uniós választások közeledtével egyre többször bukkan fel a neve. A kancellárt elsősorban a tagállami vezetőket tömörítő Euró­pai Tanács elnöki székének várományosaként emlegetik. A jelenlegi elnöknek, Donald Tusknak a mandátuma november 30-án jár le. A sors fintora, hogy amennyiben Merkel valóban indulna a posztért, egyik legkomolyabb kihívója politikai szövetségese, Mark Rutte holland miniszterelnök (képünkön) lehet.

A liberális Ruttét – aki Merkelhez hasonlóan rendre elhessegeti egy uniós karrier gondolatát – szintén befolyásos politikusként tartják számon Brüsszelben. Ráadásul igazi hídépítőként nemcsak Berlinben, de Párizsban is jó kapcsolatokkal bír. – Ha Mark Rutte és Macron (francia elnök) összefog, az európai liberálisok akár nyolc tagállami vezető révén képviselhetik magukat az Európai Tanácsban, ami alapjaiban meghatározhatja a következő elnök személyét – írta elemzésében a European Policy Centre brüsszeli agytröszt.

Fotó: REUTERS/Susana Vera

Rutte ­uniós ambícióit elősegítheti a hollandok nem titkolt vágya, hogy a brexitet követően nagyobb súllyal legyenek jelen Brüsszelben. Nemrég a Politico hírportál az esélylatolgatásában azt írta: a jövőben az alapító tagállam Hollandia legalább egy uniós csúcspozíciót akar, Rutte tanácsi elnöksége mellett pedig Frans Timmermans potenciális európai bizottsági vezető szerepe is szóba jöhet. A hollandoknak szinte biztosan osztozkodniuk kell majd a németekkel, a Der Spiegel német hírmagazin riportja szerint Merkel német politikust akar az Európai Bizottság élére, ezért is karolta fel a szintén bajor néppárti Manfred Weber választási csúcsjelöltségét.

Mindeközben hazugságok terjesztésével vádolta meg a magyar kormányt Jean-Claude Juncker, aki a Berliner Morgenpostnak arról beszélt: egyes ­uniós tagállamok „álhírek révén próbálják terelgetni a választói akaratot egy bizonyos irányba”. Az Európai Bizottság leköszönő elnöke példaként Orbán Viktor miniszterelnököt hozta fel, aki szerinte tévesen állítja, hogy őt (azaz Junckert) terheli a felelősség a brexitért. – A magyar kormány azt is állítja, én vagyok a hibás Európa kelet–nyugati megosztottságáért, pedig a bizottság mindent megtett ezeknek az árkoknak a betemetéséért – mondta az elnök, egyúttal ígéretet téve, hogy húsvét után „visszalőnek”, s keményebben fellépnek az álhírek ellen.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnap az MTI-hez eljuttatott közleményben reagált az újabb vádaskodásra. – Európának új vezetőkre van szüksége, olyanokra, akik felismerik az európai emberek érdekeit, és képesek is azokat megvédeni – szögezte le a tárcavezető, aki szerint Juncker euró­pai vezetőként megbukott, és lenézi az európaiakat, amikor azt gondolja, terelgetni kell őket.