Kalmár Ferenc: „A kisebbségek kérdése európai ügy”

A magyar külpolitikának az elmúlt száz évben, Trianon óta a nemzeti kisebbségek kérdésköre az egyik alappillére – hangsúlyozta lapunk megkeresésére Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos. A politikus annak apropóján nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy holnap rendezik meg Strasbourgban az Európa Tanács, valamint a Külgazdasági és Külügyminisztérium közös rendezvényét, amely a nemzeti kisebbségek jogaival, az eddig elért eredményekkel és az ezekkel kapcsolatos kihívásokkal foglalkozik.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos. Fotó: Havran Zoltán Forrás: Magyar Nemzet

– Mi a konferencia célja?

– Az a célunk, hogy a nemzeti kisebbségek kérdéskörét napirenden tartsuk. Hiszen azt látjuk, hogy az Európai Bizottság elutasította, hogy uniós törvényalkotás induljon a Minority SafePack kezdeményezés alapján, ezzel gyakorlatilag lerázta magáról a nemzeti kisebbségek kérdéskörét. Az Európa Tanácsban születtek viszont olyan dokumentumok a 90-es években, amelyek mind a mai napig az alapját adják a nemzeti kisebbségek védelmének Európában. Úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre az európai stabilitás és béke kérdéséhez is kapcsolódik. Viszont ha ezt a témát az uniós törvényhozók lesöprik az asztalról, az azt mutatja, hogy nem akarnak foglalkozni olyan feszült helyzetekkel, melyeket e téma elhanyagolása generált, mint például Kelet-Ukrajna kérdése. Ezek a feszültségek akár mélyülhetnek is a későbbiekben. Ez év májusa és novembere között, immár második alkalommal, Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ebben az évben négy konferenciát tervez, amelyek középpontjában a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása a célja. Ennek az első állomása a holnapi strasbourgi konferencia, ami arról szól majd, hogy jelenleg milyen eszközökkel tudunk dolgozni a nemzeti kisebbségek védelmében Európában.

– Mik azok az alapelvek, amelyeket fontosnak tartanak?

– Először is mindenkinek el kellene fogadnia, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy. Amikor a nemzeti kisebbségek védelméről beszélünk, akkor az identitás védelmét értjük alatta. Ugyanis ezek a közösségek akkor maradnak meg, ha megőrzik identitásukat. Ugyanakkor ennek megőrzésének egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Megjegyezném, hogy eddig két olyan jelentés volt az Európa Tanács életében, amelyeknek sikerült a kollektív jogokat elfogadtatni: 2003-ban egy svájci képviselő, Andreas Gross jelentése, amely az autonómiákról szólt, 2014-ben pedig a Kalmár-jelentés. A következő alapelv szerint a nemzeti hovatartozás nem kell hogy kövesse az állampolgárságot. Elválhat a kettő. És az is fontos, hogy a nemzeti közösségek, amelyek egy országnak területén élnek, ezen országnak az államalkotó részei, tényezői kell hogy legyenek. Ezt a magyar alaptörvény és a magyar nemzetiségi törvény kimondja. A fenti alapelveket Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal együtt fogalmaztuk meg, és javasolni fogjuk az Európa Tanácsnak elfogadásra.

Kalmár Ferenc miniszteri biztos.
Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

– Milyen eszközök vannak a nemzeti kisebbségi jogok védelmének érdekében?

– A 90-es évek derekán, a délszláv háborúk nyomására két dokumentum született meg, amelyek a mai napig alapját képezik a nemzetiségek védelmének Európában. Az egyik az európai nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény, a másik a regionális és kisebbségi nyelvek kartája. Ezt a két dokumentumot a mai napig alkalmazzák: kötelezőek ugyan, de nem kikényszeríthetők.

– Ön szerint milyen fogadtatása lesz a holnapi konferenciának?

– Mindig a politikai berendezkedéstől függött, hogy miként látják a különböző országok a nemzeti kisebbségek kérdését. A legtöbb európai országban a konjunktúra nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, azért is próbáljuk felszínen tartani ezt a kérdést. Úgy vélem, sosincs utolsó pillanat, viszont ha meg akarjuk őrizni Európa sokszínűségét, ami az európai kreativitás egyik alapja, akkor a különböző nemzeti identitásokat is meg kell őrizni a jövőnek. Többek között ez az a kulturális sokszínűség, amely Európának a fejlődését is biztosította. Viszont ez úgy lehetséges, ha egymást tiszteljük és elismerjük. Ha a fentebb említett öt alapelvet elfogadná Európa, és beépítenék a különböző tagországok jogrendszerébe, akkor ezek alapján lehetne elkezdeni tárgyalni és eredményt elérni. Európa gazdaságilag csúszik lefelé, a politikai súlya csökken a világban. Úgy gondoljuk, hogy a lecsúszás megállítása csak a nemzetek összefogásával történhet. Ha egymással konkurálunk, és azzal foglalkozunk, hogy miként asszimiláljuk a másikat, akkor nem fogunk tudni eredményt elérni. Akkor mindannyian vesztesek leszünk a globális versenyben. Ha viszont összefogunk, akkor nagy az esélye annak, hogy győztesek legyünk. Ez hatványozottan igaz Kelet-Közép-Európára. Itt a nemzeteknek össze kellene fogniuk, hogy legyen súlyuk és hangjuk. Ha az európai nemzetek egymásért lesznek, akkor az európai felemelkedés és siker újra garantált.