– Mi a konferencia célja?
Túl sokat látott a korábbi demokrata rajongó, most Trumpra szavaz
Amerika és Izrael erősebb lesz Trump vezetésével.
– Mi a konferencia célja?
– Az a célunk, hogy a nemzeti kisebbségek kérdéskörét napirenden tartsuk. Hiszen azt látjuk, hogy az Európai Bizottság elutasította, hogy uniós törvényalkotás induljon a Minority SafePack kezdeményezés alapján, ezzel gyakorlatilag lerázta magáról a nemzeti kisebbségek kérdéskörét. Az Európa Tanácsban születtek viszont olyan dokumentumok a 90-es években, amelyek mind a mai napig az alapját adják a nemzeti kisebbségek védelmének Európában. Úgy gondolom, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésköre az európai stabilitás és béke kérdéséhez is kapcsolódik. Viszont ha ezt a témát az uniós törvényhozók lesöprik az asztalról, az azt mutatja, hogy nem akarnak foglalkozni olyan feszült helyzetekkel, melyeket e téma elhanyagolása generált, mint például Kelet-Ukrajna kérdése. Ezek a feszültségek akár mélyülhetnek is a későbbiekben. Ez év májusa és novembere között, immár második alkalommal, Magyarország tölti be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának soros elnökségét. A Külgazdasági és Külügyminisztérium ebben az évben négy konferenciát tervez, amelyek középpontjában a nemzeti kisebbségek hatékony védelmének előmozdítása a célja. Ennek az első állomása a holnapi strasbourgi konferencia, ami arról szól majd, hogy jelenleg milyen eszközökkel tudunk dolgozni a nemzeti kisebbségek védelmében Európában.
– Mik azok az alapelvek, amelyeket fontosnak tartanak?
– Először is mindenkinek el kellene fogadnia, hogy a nemzeti kisebbségek kérdése nem belügy, hanem európai ügy. Amikor a nemzeti kisebbségek védelméről beszélünk, akkor az identitás védelmét értjük alatta. Ugyanis ezek a közösségek akkor maradnak meg, ha megőrzik identitásukat. Ugyanakkor ennek megőrzésének egyéni és kollektív jogok is szükségesek. Megjegyezném, hogy eddig két olyan jelentés volt az Európa Tanács életében, amelyeknek sikerült a kollektív jogokat elfogadtatni: 2003-ban egy svájci képviselő, Andreas Gross jelentése, amely az autonómiákról szólt, 2014-ben pedig a Kalmár-jelentés. A következő alapelv szerint a nemzeti hovatartozás nem kell hogy kövesse az állampolgárságot. Elválhat a kettő. És az is fontos, hogy a nemzeti közösségek, amelyek egy országnak területén élnek, ezen országnak az államalkotó részei, tényezői kell hogy legyenek. Ezt a magyar alaptörvény és a magyar nemzetiségi törvény kimondja. A fenti alapelveket Szili Katalin miniszterelnöki megbízottal együtt fogalmaztuk meg, és javasolni fogjuk az Európa Tanácsnak elfogadásra.
– Milyen eszközök vannak a nemzeti kisebbségi jogok védelmének érdekében?
– A 90-es évek derekán, a délszláv háborúk nyomására két dokumentum született meg, amelyek a mai napig alapját képezik a nemzetiségek védelmének Európában. Az egyik az európai nemzeti kisebbségvédelmi keretegyezmény, a másik a regionális és kisebbségi nyelvek kartája. Ezt a két dokumentumot a mai napig alkalmazzák: kötelezőek ugyan, de nem kikényszeríthetők.
– Ön szerint milyen fogadtatása lesz a holnapi konferenciának?
– Mindig a politikai berendezkedéstől függött, hogy miként látják a különböző országok a nemzeti kisebbségek kérdését. A legtöbb európai országban a konjunktúra nem kedvez a nemzeti kisebbségeknek, azért is próbáljuk felszínen tartani ezt a kérdést. Úgy vélem, sosincs utolsó pillanat, viszont ha meg akarjuk őrizni Európa sokszínűségét, ami az európai kreativitás egyik alapja, akkor a különböző nemzeti identitásokat is meg kell őrizni a jövőnek. Többek között ez az a kulturális sokszínűség, amely Európának a fejlődését is biztosította. Viszont ez úgy lehetséges, ha egymást tiszteljük és elismerjük. Ha a fentebb említett öt alapelvet elfogadná Európa, és beépítenék a különböző tagországok jogrendszerébe, akkor ezek alapján lehetne elkezdeni tárgyalni és eredményt elérni. Európa gazdaságilag csúszik lefelé, a politikai súlya csökken a világban. Úgy gondoljuk, hogy a lecsúszás megállítása csak a nemzetek összefogásával történhet. Ha egymással konkurálunk, és azzal foglalkozunk, hogy miként asszimiláljuk a másikat, akkor nem fogunk tudni eredményt elérni. Akkor mindannyian vesztesek leszünk a globális versenyben. Ha viszont összefogunk, akkor nagy az esélye annak, hogy győztesek legyünk. Ez hatványozottan igaz Kelet-Közép-Európára. Itt a nemzeteknek össze kellene fogniuk, hogy legyen súlyuk és hangjuk. Ha az európai nemzetek egymásért lesznek, akkor az európai felemelkedés és siker újra garantált.
Amerika és Izrael erősebb lesz Trump vezetésével.
Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezik Budapesten.
Minél sikeresebb a terrorellenes küzdelem Közép-Ázsiában, annál kevésbé kell innen is migrációs hullámokra számítani Európában.
A magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé.
Lemondott az óbudai baloldali korrupciós botrány egyik főszereplője
Xabi Alonso a Liverpool hat játékosát emelte ki, Szoboszlai is köztük van
„Már nem akartam hozzászólni” – házassági válságáról vallott a magyar sztárpár
Ábrahám Róbert feljelentést tett Lakatos Márk és Osváth Zsolt ellen + videó
Amerikai elnökválasztás: itt van az első eredmény
Újabb részletek Révész Zsuzsa feltételezett gyilkosáról
Döbbenetes részletek derültek ki Révész Zsuzsa meggyilkolásáról + videó
Megúszták a munkatábort az észak-koreai focistalányok
A Liverpool lecsúszott rekordere 28 évesen csirkét árul futballozás helyett
A Mi Hazánk is megszólalt a Lakatos Márk-botrányban + videó
Nem tud mit kezdeni a budapesti találkozóval Brüsszel
Fizetési felszólítás
Amerika és Izrael erősebb lesz Trump vezetésével.
Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai eseményét rendezik Budapesten.
Minél sikeresebb a terrorellenes küzdelem Közép-Ázsiában, annál kevésbé kell innen is migrációs hullámokra számítani Európában.
A magyar egy olyan nép, amely a békében jó, a háborúban kevésbé.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.