Kiszivárogtatás hívja fel a figyelmet a kínai munkatáborokra

Újabb kiszivárgott kínai dokumentumok erősítik meg az egy héttel ezelőtti hírt, miszerint több mint egymillió, ujgur, kazah és más nemzetiségi kisebbséghez tartozó embert tartanak fogva kínai táborokban. Ezeket önkéntesnek és a munkára való felkészítést szolgálónak mondják, valójában azonban szigorú büntetésekkel fegyelmező ideológiai átnevelőközpontokról van szó.

Mintegy egymillió ujgur, kazah és más, muzulmán vallású nemzeti kisebbségit tartanak internálótáborokban Kína északnyugati, Hszincsiang tartományában. A fogvatartottak szigorú körülmények között élnek és módszeres agymosáson mennek át – derül ki a most kiszivárogtatott titkos kínai kormánydokumentumból. Ez már a második ilyen kiszivárgás, egy hete a The New York Times bő négyszáz oldalnyi dokumentum alapján közölt cikket a muszlim kisebbségek tömeges internálásáról.

Peking eddig arról beszélt nyilvánosan, hogy a táborlakók önkéntesen vesznek részt átnevelőprogramokban a vallási-politikai radikalizálódásuk megelőzésére. A China Cables néven elterjedt, ismeretlen forrásból származó kiszivárogtatást az Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciumának (ICIJ) küldték el, amely pedig tizenhét médiapartnerével osztotta meg a dokumentumot.

Az AP amerikai hírügynökséget idéző Deutche Welle hírportál szerint a többnyire 2017-ben keletkezett írás az internálás kézikönyvének tekinthető az alacsony beosztású funkcionáriusok számára. Azt részletezi, miként kell a táborokat megszervezni, felszerelni, a fogvatartottakat megfigyelni, napirendjüket összeállítani. Mindebből kiderül, hogy a táborok ideológiai és viselkedésbeli kényszerátnevelő létesítmények.

A szökést őrtornyokkal, kettős kapukkal, riasztóval, biztonsági kamerákkal és bejárati őrséggel igyekeznek megelőzni. A táborok egy nagyobb megfigyelőrendszerhez kapcsolódnak Hszincsiangban, és az infrastruktúrában fontos szerepet kap az adatközpont, valamint a mesterséges intelligencia, amely kiválasztja a potenciálisan lefogandó embereket. A tábor lakóit napi 24 órás megfigyelés alatt tartják, még az illemhelyen eltölthető időt is szigorúan szabályozzák.

A táborokba igen könnyen bekerülhet bárki, ha – a hatóság megítélése szerint – gyanúsan viselkedik: egyebek közt külföldön járt, megkérdezi másoktól, szoktak-e imádkozni vagy olyan telefonos szolgáltatást használ, amelyet a kínai kormány nem tud ellenőrizni. A foglyokat az MTI szerint szigorúan pontozzák mindenért: mandarin nyelvtudásuk fejlődésétől kezdve tisztálkodásukon és a napi aprómunkán át a vécéhasználatukig.

Az átnevelésre szánt embereket legalább egy évig tartják fogva, ezután a ponteredmény alapján dől el, hogy valaki távozhat-e vagy még fejlődnie kell ideológiailag, a magatartásában vagy mindkét vonatkozásban.

A fogva tartás idejének nincs felső határa. A kézikönyvből az is kiderül, csak 2017 júniusában több mint 24 ezer gyanús emberből 15 ezret vittek átnevelőtáborba, míg hétszázat börtönbe, kétezret pedig házi őrizetbe helyeztek. Egy további dokumentum arra oktat, miként kell tüzetes vizsgálat alá venni az ujgur fogvatartottak rokonsági viszonyait. Ennek során a kihallgatott személyeket kényszeríteni kell rokonaik és barátaik nevének megadására.

A kiképzőknek azt is észre kell venniük, ha egy családi beszélgetés után ideológiai vagy érzelmi változás áll be a táborlakóknál.