Koszovó mint édes álom és keserű valóság

Szerbia és a magát szintén államként definiáló szakadár tartománya között az utóbbi időben ismét feszültté vált a viszony. Legutóbb a koszovói rendőrségnek a szerbek lakta észak-koszovói területeken végrehajtott akciója miatt a szerb elnök teljes harckészültségbe helyezte a hadsereget és a rendőri alakulatokat is. Alekszandar Vucsics összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot is, és felhívta a nemzetközi szervezetek és az EU képviselőinek a figyelmét is, hogy Szerbia cselekedni fog, ha a rendőri alakulatok nem hagyják el Észak-Koszovót.

Tóth Péter (Vajdaság)
2019. 06. 04. 11:15
A Kosovo Serb woman walks past a mural depicting part of the Serbian coat of arms in the northern part of the ethnically divided Kosovo town of Mitrovica
Koszovói asszony egy szerb falfestmény előtt. Szent Száva segít? Fotó: Marko Djurica Forrás: Reuters
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokan attól tartottak, ismét fegyveres összetűzések robbanhatnak ki, de az elnök újságírók kérdésére azt állította, nem mondott olyat, hogy kész bevetni a hadsereget is. A koszovói szerbeknek viszont azt kommunikálja, hogy kész megvédeni őket.

A szerb elnök a parlament előtt is beszámolt a koszovói fejleményekről. Ezt követően sokféleképpen értékelte a közvélemény, a sajtó és a politikai ellenzék is az államfő beszédét, konkrét megoldási javaslatokat ugyanis nem vázolt fel. Viszont azt mondta, önámításból senkinek nem származik haszna, minél tovább várat magára a megoldás, annál kevesebb marad Szerbiának Koszovóból.

„Eljött az idő különbséget tenni az édes álom és a keserű valóság között” – tette még hozzá.

Ezt egyes helyeken úgy kommentálták, hogy kész lenne megbékélni a déli tartomány elvesztésével, illetve hogy a közvéleményt próbálja előkészíteni erre. Ugyanakkor azt is következetesen ismételgette, hogy országa soha nem fogja elismerni Koszovó függetlenségét.

Koszovói asszony egy szerb falfestmény előtt. Szent Száva segít?
Fotó: Reuters

Szerbia egykori déli tartománya 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét, de Koszovóban az 1999-es NATO-bombázások óta valójában Szerbia nem érvényesíthette államiságát.

A belgrádi vezetés azóta sem ismerte el Koszovót önálló államként, az alkotmányban máig az ország részeként szerepel. Az EU közvetítésével 2013-ban megkötöttek egy megállapodást, és úgy tűnt, ha lassan is, de valamiféle egyezség születhet, amely Szerbia és Koszovó EU integrációját is felgyorsíthatja.

A szerb–koszovói megállapodás szerint többi között meg kellett volna alakítani az észak-koszovói Szerb Köz­ségek Közösségét, amire a mai napig nem került sor.

Pristina az év vége előtt százszázalékos vámot vetett ki a szer­biai termékekre, amelyek exportja így valójában megszűnt, gazdasági károkat okozva Szerbiának. Hashim Thaci koszovói elnök a napokban azt nyilatkozta, a vámoknak érvényben kell maradniuk, és nem engedi meg, hogy Koszovó északi részén megalakuljon a Szerb Községek Közössége.

Az EU képviselői nem reagáltak a fejleményekre, ezért Belgrád azon véleményének adott hangot, hogy Brüsszel kettős mércét alkalmaz Koszovó és Szerbia esetében. Ugyanakkor Thaci is aggodalmának adott hangot: szerinte az ­Európai Unió kihátrált Pristina mögül, mivel három év után sem biztosította Koszovónak a vízumliberalizációt, amit pedig megígértek.

Sem Fabrizi, az Európai Unió szerbiai küldöttségének vezetője is hangsúlyozta, hogy a Pristina és Belgrád közötti kapcsolat normalizálása kulcsfontosságú a régió stabilitása, illetve Szerbia uniós csatlakozásának szempontjából.

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is reagált a koszovói fejleményekre. A pártelnök azon véleményét fejtette ki, hogy az albánok megpróbálják aláásni a békés úton történő megoldáskeresés lehetőségét.

Pásztor azt is elmondta, támogatják az ország és a szerb államfő Koszovóval kapcsolatos törekvé­seit, mert azt, amit a szerbek Koszovóval kapcsolatban éreznek, a vajdasági magyarság már megtapasztalta és átélte. Pásztor ezzel utalt rá, hogy a szerbeknek Koszovó elvesztése hasonlót jelent, mint a magyarságnak a trianoni békediktátum.

Szerbiának a koszovói kérdés megoldásában jó lenne egy áttörés, hiszen a befagyasztott konfliktushelyzet évekig lassíthatja, ellehetetlenítheti az ország EU integrációját. Ugyanakkor jelenleg úgy tűnik, sem a szerbiai államvezetésnek, sem az EU csúcsvezetésének, sem pedig más nemzetközi szervezeteknek és szereplőknek nincs olyan megoldási javaslatuk, amit reálisan el tudnának fogadni a felek.

A szerbiai köztársasági elnöknek és a kormánynak az alkotmány rendelkezései­nek okán meg van kötve a keze, hiszen annak szellemében kötelesek eljárni. A rendezés kulcsa azonban sokak szerint valójában Washington és Moszkva kezében van, és nagy kérdés, hogy a nagyhatalmaknak a jövőre nézve milyen szándékai vannak a rendezés tekintetében.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.