Bitang erős zöld jelzést kapott a londoni alsóházban az Európai Unió és Nagy-Britannia szenteste tető alá hozott, jövőbeli kapcsolatokról szóló egyezsége, miután rendkívüli ülésükön a brit képviselők 521:73 arányban megszavazták a több mint 1200 oldalas dokumentumot.
Az alku ideiglenes alkalmazása január elsejével kezdődik, a ratifikáció pedig csak azután válik teljes körűvé, hogy az Európai Parlament is – feltehetőleg jövő februárban – szavaz a megállapodásról. A brexitalkut, amely az EU és a szigetország közötti szabadkereskedelemről is rendelkezik, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatta, viszont a brit liberálisok és a Skót Nemzeti Párt képviselői elutasították. A szavazást több mint ötórás vita előzte meg, amely során
Boris Johnson brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben Nagy-Britannia az Európai Unió legjobb barátja és szövetségese lesz. „Kéz a kézben fogunk járni a közös értékeink és érdekeink mentén, ugyanakkor teljesítve a britek azon szuverén döntését, hogy a saját parlamentjük által meghozott, hazai törvények szabályozzák az életüket”
– fogalmazott a Westminsterben Johnson, aki szerint a brexitalku ebből a szempontból valóban történelmi jelentőségű. Az alsóházi szavazást követően a tervezet rögtön a londoni felsőház, a Lordok Háza elé kerül: a testület azt még szerdán ugyancsak jóváhagyja.
A brit kormányfő egy példányt egyébként még szerda délután aláír: a dokumentumot a brit királyi légierő repülőgépével szállították Londonba Brüsszelből, miután délelőtt a belga fővárosban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is szignózták azt.
Ursula von der Leyen és Charles Michel aláírták a brexitalkut 2020. december 30-án Brüsszelben.
Fotó: EU Council
Mit tartalmaz a brexitalku?
A Magyar Nemzet is cikkezett róla korábban, hogy
a szenteste tető alá hozott megállapodás vám-, illeték- és kvótamentességre épül. Európa és a szigetország között az áruk tehát továbbra is szabadon mozoghatnak, a légi és közúti közlekedés lényegében – a bürokratikus terheket leszámítva – akadálymentes lesz.
Mivel a brexitet részben a bevándorlási szigor iránti igény eredményezte, január elsejével a személyek szabad áramlása megszűnik Nagy-Britannia és az EU között. Arról, hogy a brit kilépés nem sértheti az Egyesült Királyságban élő több mint hárommillió uniós polgár, illetve az uniós tagországokban élő több mint egymillió brit „életdöntéseit”, tehát számukra a tartózkodáshoz való jogot garantálni kell, már jóval korábban megegyeztek a felek.
A végső megegyezés akadályát egészen december végéig leginkább a halászati politika kérdései és a versenyjogi aggályok jelentették. A jövőben – épp a halászati kvótákról – számítani kell további tárgyalási fordulókra, emiatt
szakértők szerint egy ideig még biztosan „minibrexit-szerű” döntésekkel szembesülnek a felek.
Boris Johnson brit miniszterelnök úton a Westminsterbe 2020. december 30-án Londonban.
Fotó: European Press Agency (EPA)
Hosszú út vezetett a tényleges brexitig
A jövőbeli kapcsolatokról szóló alku elfogadásával, az átmeneti időszak lezárultával viszont lényegében pont kerül az évek óta húzódó brexit végére.
Emlékezetes, az Egyesült Királyság még 2016. június 23-án, a lakosság 52 százalékának támogatásával döntött az Európai Unió elhagyásáról.
Még 2016 júliusában Theresa May került a miniszterelnöki székbe: az egykor az EU-tagság mellett kampányoló politikus feladata lett a brexit levezénylése. Maynek nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban, 2019. március 31-én kiléptetnie a szigetországot az EU-ból, ráadásul az általa kidolgozott kilépési megállapodást a brit alsóház többször is leszavazta.
Boris Johnson 2019 nyarán, a miniszterelnök-asszony lemondását követően került hatalomra, decemberben pedig előrehozott választások során vezette 1987 óta nem látott győzelemhez a Konzervatív Pártot.
Az EU beleegyezésével időközben 2019. október 31-ről 2020. január 31-re tolták a brit kilépés időpontját.
A szigetország idén január végén el is hagyta az Európai Uniót, amivel tizenegy hónapos átmeneti időszak vette kezdetét. December 24-én, a kora esti órákban pedig bejelentették, hogy Brüsszelben a tárgyalódelegációk megegyeztek a jövőbeli kapcsolatrendszer milyenségéről.
Theresa May egykori brit miniszterelnök is felszólalt a brexitvitán. 2020. december 30. London
Fotó: House of Commons
