Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Bitang erős zöld jelzést kapott a londoni alsóházban az Európai Unió és Nagy-Britannia szenteste tető alá hozott, jövőbeli kapcsolatokról szóló egyezsége, miután rendkívüli ülésükön a brit képviselők 521:73 arányban megszavazták a több mint 1200 oldalas dokumentumot.
Az alku ideiglenes alkalmazása január elsejével kezdődik, a ratifikáció pedig csak azután válik teljes körűvé, hogy az Európai Parlament is – feltehetőleg jövő februárban – szavaz a megállapodásról. A brexitalkut, amely az EU és a szigetország közötti szabadkereskedelemről is rendelkezik, a legnagyobb brit ellenzéki erő, a Munkáspárt is támogatta, viszont a brit liberálisok és a Skót Nemzeti Párt képviselői elutasították. A szavazást több mint ötórás vita előzte meg, amely során
Boris Johnson brit miniszterelnök annak a reményének adott hangot, hogy a jövőben Nagy-Britannia az Európai Unió legjobb barátja és szövetségese lesz. „Kéz a kézben fogunk járni a közös értékeink és érdekeink mentén, ugyanakkor teljesítve a britek azon szuverén döntését, hogy a saját parlamentjük által meghozott, hazai törvények szabályozzák az életüket”
- fogalmazott a Westminsterben Johnson, aki szerint a brexitalku ebből a szempontból valóban történelmi jelentőségű. Az alsóházi szavazást követően a tervezet rögtön a londoni felsőház, a Lordok Háza elé kerül: a testület azt még szerdán ugyancsak jóváhagyja.
A brit kormányfő egy példányt egyébként még szerda délután aláír: a dokumentumot a brit királyi légierő repülőgépével szállították Londonba Brüsszelből, miután délelőtt a belga fővárosban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, illetve Charles Michel, az Európai Tanács elnöke is szignózták azt.
A Magyar Nemzet is cikkezett róla korábban, hogy
a szenteste tető alá hozott megállapodás vám-, illeték- és kvótamentességre épül. Európa és a szigetország között az áruk tehát továbbra is szabadon mozoghatnak, a légi és közúti közlekedés lényegében – a bürokratikus terheket leszámítva – akadálymentes lesz.
Mivel a brexitet részben a bevándorlási szigor iránti igény eredményezte, január elsejével a személyek szabad áramlása megszűnik Nagy-Britannia és az EU között. Arról, hogy a brit kilépés nem sértheti az Egyesült Királyságban élő több mint hárommillió uniós polgár, illetve az uniós tagországokban élő több mint egymillió brit „életdöntéseit”, tehát számukra a tartózkodáshoz való jogot garantálni kell, már jóval korábban megegyeztek a felek.
A végső megegyezés akadályát egészen december végéig leginkább a halászati politika kérdései és a versenyjogi aggályok jelentették. A jövőben – épp a halászati kvótákról – számítani kell további tárgyalási fordulókra, emiatt
szakértők szerint egy ideig még biztosan „minibrexit-szerű” döntésekkel szembesülnek a felek.
A jövőbeli kapcsolatokról szóló alku elfogadásával, az átmeneti időszak lezárultával viszont lényegében pont kerül az évek óta húzódó brexit végére.
Emlékezetes, az Egyesült Királyság még 2016. június 23-án, a lakosság 52 százalékának támogatásával döntött az Európai Unió elhagyásáról.
Még 2016 júliusában Theresa May került a miniszterelnöki székbe: az egykor az EU-tagság mellett kampányoló politikus feladata lett a brexit levezénylése. Maynek nem sikerült az eredetileg tervezett időpontban, 2019. március 31-én kiléptetnie a szigetországot az EU-ból, ráadásul az általa kidolgozott kilépési megállapodást a brit alsóház többször is leszavazta.
Boris Johnson 2019 nyarán, a miniszterelnök-asszony lemondását követően került hatalomra, decemberben pedig előrehozott választások során vezette 1987 óta nem látott győzelemhez a Konzervatív Pártot.
Az EU beleegyezésével időközben 2019. október 31-ről 2020. január 31-re tolták a brit kilépés időpontját.
A szigetország idén január végén el is hagyta az Európai Uniót, amivel tizenegy hónapos átmeneti időszak vette kezdetét. December 24-én, a kora esti órákban pedig bejelentették, hogy Brüsszelben a tárgyalódelegációk megegyeztek a jövőbeli kapcsolatrendszer milyenségéről.
Kína nem tudná elfogadni, ha Oroszország vereséget szenvedne Ukrajnában.
Az ország az elszigeteltség veszélyével néz szembe a Közel-Keleten.
A város izgatottan készül az amerikai pápa fogadására.
A brit kormány már tavasszal feloldott számos olyan szankciót, amelyet szíriai szervezetekre rótt ki az Aszad-rezsim idején.
Kína nem tudná elfogadni, ha Oroszország vereséget szenvedne Ukrajnában.
Az ország az elszigeteltség veszélyével néz szembe a Közel-Keleten.
A város izgatottan készül az amerikai pápa fogadására.
A brit kormány már tavasszal feloldott számos olyan szankciót, amelyet szíriai szervezetekre rótt ki az Aszad-rezsim idején.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Kína nem tudná elfogadni, ha Oroszország vereséget szenvedne Ukrajnában.
Az ország az elszigeteltség veszélyével néz szembe a Közel-Keleten.
A város izgatottan készül az amerikai pápa fogadására.
A brit kormány már tavasszal feloldott számos olyan szankciót, amelyet szíriai szervezetekre rótt ki az Aszad-rezsim idején.
A repülő egy erdős területen csapódott be és azonnal kigyulladt.
A Madre tűz több mint 79 000 hektáron ég.
Addig nincs baj, amíg az ellenzék hátulról liheg az ember nyakán – jelentette ki a miniszterelnök.
Erősebb volt, mint tegnap.
A város izgatottan készül az amerikai pápa fogadására.
A világranglista 10. helyén álló Shelton már megoldhatatlan feladat volt honfitársunk számára.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
