Idén véget érhet a húsz éve tartó amerikai megszállás

– Eljött az ideje, hogy közösen vonjuk ki erőinket az országból – közölte Antony Blinken Brüsszelben.

Forrás: REUTERS / Omar Sobhani

– Együtt mentünk Afganisztánba, most pedig eljött az ideje, hogy közös terv alapján, közösen vonjuk ki erőinket az országból

– jelentette ki Antony Blinken amerikai külügyminiszter Brüsszelben szerdán, megerősítve azokat a tegnapi sajtóértesüléseket, melyek szerint Joe Biden amerikai elnök a húsz éve Afganisztánban állomásozó amerikai csapatok kivonására készül. Elődje, Donald Trump már tavaly is hasonló lépésre szánta el magát, de tervei nem valósultak meg.

– Elértük azokat a célokat, amelyeket kitűztünk magunk elé, ezért most itt az ideje, hogy hazahozzuk erőinket – fogalmazott szerdán Antony Blinken, aki kétnapos tanácskozásra érkezett a NATO brüsszeli központjába. Az amerikai külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva közölte, a katonai szövetség közös terv kidolgozásán fog fáradozni a haderő közös, összehangolt kivonására Afganisztánból. – Együtt mentünk Afganisztánba, hogy megbirkózzunk azokkal, akik megtámadtak minket. Megbizonyosodtunk arról, hogy Afganisztán nem válik ismét a terroristák menedékévé, akik bármikor támadást indíthatnak ellenünk – utalt arra Blinken, hogy Afganisztánba 2001. szeptember 11-én az Egyesült Államok ellen elkövetett terrortámadások után vonultak az amerikai csapatok.

A The Washington Post amerikai lap és a Reuters hírügynökség kedden a Fehér Ház forrásaira hivatkozva közölte: Washington a jelképes szeptember 11-ét célozná meg az idei kivonulásra. A Pentagon szerint Biden arra a következtetésre juthatott, hogy az amerikai katonai jelenlét már nem lesz döntő jelentőségű az afganisztáni tartós béke elérésében.

– Az elnök úgy ítélte meg, hogy a feltételeken alapuló megközelítés, mely az elmúlt két évtizedet jellemezte, mondhatni recept arra, hogy örökre Afganisztánban maradjunk

– jelentette ki a Fehér Ház tisztviselője.

Amerikai csapatok járőröznek az afgán hadsereg egyik bázisán Logar tartományban Fotó: Reuters/Omar Sobhani

Biden már több alkalommal utalt arra, hogy technikailag is nehéz kivitelezni a csapatok kivonulását május 1-jéig a tavaly Dohában megkötött amerikai–tálib megállapodás értelmében. Az Egyesült Államok azt remélte, hogy az év első felében létrejön a tálibok és az afgán kormány között valamilyen megállapodás, esetleg létrehoznak egy ideiglenes kormányt is, azonban a Biden-adminisztráció az Afganisztánnal kapcsolatos politikája felülvizsgálata mellett döntött.

– Biden tervei nyomán az olyan terrorszervezetek, mint az al-Kaida és az Iszlám Állam, meg fognak erősödni

– bírálta az elnök csapatkivonásokra vonatkozó tervét Lindsey Graham, Dél-Karolina republikánus szenátora a Fox News hírtelevíziónak nyilatkozva. A politikus szerint az lenne a megoldás az afganisztáni helyzetre, hogy Washington 3000–5000 fős katonai alakulatot állomásoztat a dél-ázsiai országban mindaddig, amíg meg nem győződnek arról, hogy a terrorszervezetek nem jelentenek veszélyt az Egyesült Államokra.

Az afgán biztonsági szolgálat tagjai egy kormányzati alkalmazottakat szállító busz elleni pokolgépes merénylet helyszínén, Kabulban
Fotó: MTI/AP/Mariam Zuhaib

Egyelőre nem világos, hogy Biden döntésének milyen következményei lesznek, nem jelent jót azonban, hogy sajtóértesülések szerint a tálibok megfogadták, újból támadásokat fognak indítani az Afganisztánban állomásozó amerikai és NATO-katonák, valamint bázisaik ellen.

Aggodalomra ad okot továbbá, hogy az országban rendszeresek a támadások: kedden az ország nyugati felében lévő Farah városában három személy hajtott végre öngyilkos merényletet, valamint egy járműben elhelyezett robbanószerkezet is működésbe lépett. A terrorakciókért egyelőre sem a tálibok, sem a terrorszervezetek nem vállalták a felelősséget. Múlt héten az amerikai csapatok indítottak légitámadásokat a tálibok ellen a dél-afganisztáni Helmand tartományban, miután a felkelők az afgán nemzetvédelmi erőket megtámadták.

– Túl kell majd élnünk a külföldi csapatok kivonását és ezt nem szabad tálib győzelemnek tekinteni

– mondta egy magas rangú afgán kormányzati tisztviselő a Reuters hírügynökségnek.

– Nem veszünk részt egyetlen Afganisztánról szóló konferencián sem, amíg az összes külföldi csapat el nem hagyja hazánkat

– közölték a maguk részéről a tálibok. Mohamed Naím, a felkelők dohai politikai irodájának szóvivője azt követően nyilatkozott, hogy a sajtó nyilvánosságra hozta Joe Biden terveit.

A tálibok már nem sürgetik a békét

Szintén kérdéses, hogy mi lesz az eredetileg erre a hétre Isztambulba szervezett, az afganisztáni helyzet rendezését szolgáló békekonferencia sorsa. A török külügyminisztérium keddi közleménye szerint az eseményt a tálibok kérésére elhalasztották – mondván, nem állnak készen arra, hogy részt vegyenek a konferencián –, így azt április 24. és május 4. között fogják megtartani. Az eredeti tervek szerint a török, a katari és az ENSZ-tisztségviselők mellett a tálibok is részt vesznek a találkozón, viszont a felkelők ezt már cáfolják. A fórum célja az lenne, hogy felgyorsítsák és kiegészítsék a jelenleg Dohában zajló afgánközi tárgyalásokat, hogy igazságos és tartós politikai megállapodást érjenek el, valamint annak biztosítása, hogy a külföldi csapatok kivonulásával nem esnek azonnal egymás torkának az afgán kormányerők és a tálibok.