– Karácsonyig minden, Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonánknak haza kell jutnia
Gomboljuk újra a magyar–német kapcsolatok mellényét!
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
– Karácsonyig minden, Afganisztánban szolgálatot teljesítő katonánknak haza kell jutnia
– írta közösségi oldalára Donald Trump amerikai elnök szerdán, nem sokkal azután, hogy Robert O’Brien, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója bejelentette, Washington a jövő év elejére 2500 főre csökkenti afganisztáni erőinek számát. Lapzártánkig az egymásnak ellentmondó kijelentések okára nem derült fény, azonban a The New York Times napilapnak nyilatkozott egy magas rangú amerikai katonai tisztviselő, aki úgy véli, hogy O’Brien nem tudott a Fehér Ház tervéről.
Habár több ezer amerikai katona teljesít szolgálatot Irakban, Szíriában és Afganisztánban, a novemberi választásokra készülő elnök nem pártolja országa külföldön vívott háborúit, régóta hangoztatja, hogy ezeknek a konfliktusoknak véget kell vetni.
– Az Egyesült Államoknak ki kell szállnia a nevetséges végtelen háborúkból
– jelentette ki tavaly októberben Trump. 2017-es hivatalba lépésekor több mint tízezer katona állomásozott Afganisztánban, ezt a számot a nyáron 8600-ra csökkentették, s ötezer fő alá tervezik vinni október végéig. Zalmay Khalilzad, az Egyesült Államok afganisztáni különmegbízottja nemrég azt mondta: miután a részleges csapatkivonás megtörténik, a harcok intenzitásától függően döntenek a további csökkentésről. Szeptemberben jelentették be azt is, hogy az Irakban állomásozó csapatok létszámát 5200-ról háromezerre csökkentik. Bár Trump tavaly jelezte, hogy teljes kivonulást rendelt el Szíriából is, mintegy ötszáz amerikai katona az országban maradt, hogy megvédjék az ottani olajkutakat.
Az Egyesült Államok és a nyugati szövetségesek a 2001. szeptember 11-i terrortámadásra reagálva vonultak be csapataikkal Afganisztánba, a konfliktus két évtizede alatt közel 2500 amerikai katona vesztette életét. Washington és a tálibok februárban kötöttek történelmi jelentőségű megállapodást, miszerint a nyugati csapatoknak 2021 májusáig el kell hagyniuk a dél-ázsiai országot, cserébe biztonsági garanciákat kapnak. Az egyezmény értelmében szeptemberben indultak meg a tárgyalások az afgán kormány és a tálib vezetők között Katar fővárosában, Dohában. Mindkét fél törekszik arra, hogy tartós békét érjenek el a háború sújtotta országban, továbbá szorgalmazzák az erőszak csökkentését és egy lehetséges hatalommegosztási megállapodást Afganisztán vezetésében.
– Az amerikai elnök nyilatkozata pozitív lépés volt a dohai megállapodás végrehajtása felé
– jelentette ki tegnap Mohammad Naím tálib szóvivő az amerikai csapatkivonás hírére reagálva.
A kabuli kormány egyelőre nem reagált az eseményekre, azonban több tisztviselő véleménye szerint a külföldi erők kivonása elhamarkodott lépés, ami negatívan hathat a februárban megkötött békeszerződésre. Mindemellett Trump intézkedése tovább gyengítheti az afgán vezetés befolyását a tálibokkal folytatott tárgyalások során, különösen a hatalommegosztás kérdésében. Szakértők szerint annak ellenére, hogy a tárgyalások megindultak a két rivális fél között, egyelőre nem látni a 2001-ben megkezdődött háború végét. Az afgánok és a tálibok között a mai napig folynak a harcok, az utóbbi időben rengeteg katona vesztette életét, valamint több civil is elhunyt az összecsapások következtében. Számos jelentés szólt arról az utóbbi időben, hogy a tálibok merényleteket és bombatámadásokat hajtottak végre.
Szakértők előrejelzése szerint Trump bejelentése pozitívan hathat az elnökválasztási kampányra és a szavazókra egyaránt. Joe Biden demokrata elnökjelölt egyetért azzal, hogy csökkenteni kell saját katonáik létszámát a térségben, azonban azt is hangsúlyozta, hogy ha megválasztják, felülvizsgálja az eddig folytatott afganisztáni politikát.
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
David Pressman bejelentette lemondását
K...rva nagy következmények
"Döntöttem" - Életreszóló döntést hozott Epres Panni, rengetegen támogatják benne
Beszakadt a forint, ez állhat a szabadesés hátterében
Mélyütés a magyar válogatottnak, betett Szoboszlaiéknak az UEFA
Vezércikk - Mintegy 5 másodperc Magyar Péter tűréshatára + videó
Magyar Péter kínos magyarázkodásba kezdett, de nem volt benne sok köszönet
Las Vegas-i Nagydíj: Büntetés, Verstappen-gondok a nyitányon
Nagy Feró komoly gyanúba keveredett + videó
Pressman képmutatása nem ismer határokat
Orosz légicsapás ukrán célpontok ellen: Drámai fordulat a határnál
Az UEFA döntött, s ezzel alaposan kibabrált a magyar válogatottal
Van mit javítani a két ország kapcsolatában, de azért biztató jelek is akadnak.
Bondi jelölése mérföldkő lehet az igazságszolgáltatás reformjában.
Jelentős késéseket és fennakadásokat okozott csütörtökön a hóvihar Párizsban.
Moszkva Róma és Milánó érzékeny adatainak megszerzésére törekedett két lombardiai technikus bevonásával.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.