Magyar szószra kereszteli át a Knorr a cigánymártást

A tulajdonos szerint negatív értelmezésekre adott lehetőséget a név.

20200525 Győr Gasztró: Révész étterem. Képeken: Kovacsics István-executive chef az étellel készítése közben ami Fogas filé Bakonyi mártás Beluga lencsével Fotó: Huszár Gábor HG Kisalföld Fotó: Huszár Gábor Forrás: Kisalföld

Zigeunersauce, azaz cigánymártás helyett a jövőben magyar paprikás szósz néven kerül a polcokra a Knorr egyik népszerű terméke – adta hírül a német média. A Bild am Sonntag érdeklődésére a német élelmiszergyártó tulajdonosa, az Unilever a változtatást azzal magyarázta, hogy a név negatív értelmezésekre adott lehetőséget.

A cikk szerint a döntést üdvözölte a német romák és szintók központi tanácsa is, emlékeztetve rá, hogy a cég ezzel régi panaszoknak engedett. Különféle kisebbségi szervezetek ugyanis már többször kérték a névcserét, emlékeztetve rá, hogy a szósz receptje egyébként sem annyira cigány, mint inkább a magyar konyhához kötődik. A Deutsche Welle német közszolgálati csatorna felidézi, hogy az „á la zingara” a francia konyhában már a XIX. század óta létezik, a főként Németországban és Ausztriában népszerű, leggyakrabban húsok mellé tálalt szósz paradicsompürével, magyar paprikával, kaliforniai paprikával és hagymával készül.

A kisebbségi szervezet elnöke ugyanakkor arra is rámutatott, hogy sokkal jobban aggódnak a növekvő rasszizmus, mint a cigánymártás vagy éppen a cigánypecsenye neve miatt. Példaként említette, hogy a labdarúgó-mérkőzéseken máig visszatérő rigmus a cigányozás. Németországban egyébként nem él jelentős számú cigány kisebbség, különböző becslések hetven- és háromszázezer közé teszik számukat.

Az Egyesült Államokból induló Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom nyomán Európában is számos kampány indult, hogy lecseréljék a rasszizmust vagy a gyarmati múltat idéző neveket. Ennek keretében a berlini Mohrenstrasse, azaz Mór utca metróállomást is átkeresztelték, Augsburgban pedig a Drei Mohren, a Három Mór hotel kapott új nevet. A Die Welt országos német napilap által idézett közvélemény-kutatások szerint azonban az eljárást valójában a megkérdezettek kétharmada elutasítja és csak 15 százaléka helyesli.