Megközelítette a parkban iszogató középkorú férfiak egy csoportját, majd hirtelen leszúrta őket – szemtanúk így írták le a szombati késelést a dél-angliai Readingben, melyben három ember meghalt, hárman pedig súlyosan megsebesültek. A hatóságok egyelőre nem tudják, hogy mi lehetett a tettes indítéka, de az esetet terrortámadásként kezelik. Az elkövetőt a helyszínen elfogták, Hariri Szádallahként azonosították.
A 25 éves líbiai férfi évek óta Nagy-Britanniában élt menedékkérőként. Valószínűsítik, hogy nem voltak társai, úgynevezett magányos farkas lehetett. Sajtóértesülések szerint hatósági megfigyelés alatt állt, mert már korábban is ült börtönben, de nem terrorizmushoz köthető bűncselekmények miatt. Szomszédai a tettest magának való férfiként ismerték meg, akivel elég sok gond volt, mindig sokat hangoskodott. Ugyanakkor úgy emlékeztek, nem sokat tartózkodott otthon.
Szemtanúk szerint a támadásnak nem volt semmilyen előzménye, „véletlenszerűnek” tűnt. Az elkövető egyszerűen odasétált egy sörözgető, nagyjából nyolc-tíz fős társasághoz, ordított valamit, majd körbejárva módszeresen ledöfte őket, egyiket a másik után, a nyakukon, illetve a karjuk alatt. Mikor a csoport felocsúdott és futásnak eredt, új célpontokat keresett magának. Végül ő maga is menekülőre fogta, a vérengzésnek egy fegyvertelen rendőr vetett véget, aki saját testi épségét is kockáztatva földre teperte.
Reading egy nagyjából kétszázhúszezer lakosú város Londontól hetven kilométerre délnyugatra. A merényletet az egyik közparkban, a Forbury Gardensben követték el, amely népszerű gyülekezőhelye a baráti társaságoknak, családoknak. Korábban a környéken tüntetett a Black Lives Matter (A fekete életek számítanak) mozgalom is, de semmi nem utal rá, hogy a békés demonstrációk és a támadás kapcsolatban állnának egymással.
Az Egyesült Királyságban tavaly novemberben csökkentették a terrorfenyegetettség szintjét az ötfokozatú skálán a harmadikra, amely azt jelenti, hogy továbbra is valószínű a támadás. A Sky News hírtelevízió emlékeztetett rá, hogy a fenyegetettség valójában nem csökkent, sőt lehetett merényletre számítani, mert a kijárási tilalom alatt tovább ömlött a szélsőséges propaganda a világhálóról. Az országban nagyszabású terrorcselekményre utoljára 2017 májusában került sor, mikor egy öngyilkos merénylő Ariana Grande koncertjén robbantott Manchesterben, 23 ember életét kioltva. Magányos farkasok azonban már azóta többször lecsaptak. Februárban London Streatham nevű negyedében lőttek le a rendőrök egy – később hamisnak bizonyuló – robbanómellényt viselő férfit, mert megkéselte a járókelőket. Januárban egy börtönőrt szurkáltak össze egy börtönben. Novemberben a London Bridge-en végzett két emberrel egy terrorista, és a sort még hosszan lehetne folytatni. Minden elkövetőben közös, hogy bevándorló hátterű, illetve már meggyűlt a baja a hatóságokkal.
Szigorítás
Készek levonni a tanulságokat, és – ha szükséges – megtenni a megfelelő jogi lépéseket, szögezte le a readingi támadás után Boris Johnson. A brit miniszterelnök ezzel arra a törvénytervezetre utalt, amely szigorúbb büntetést, nehezebb szabadon bocsátást és hosszabb megfigyelést róna ki minden bűncselekményre, amely bármilyen módon kötődik a terrorizmushoz. A lépésre azért lenne szükség, mert az utóbbi években több terroristáról kiderült, hogy már meggyűlt a baja a hatóságokkal, vagy akár börtönben is ült, mielőtt elkövette a merényletet. A BBC által idézett statisztikák szerint Nagy-Britanniában tavaly szeptember végéig 224 ember ült börtönben terrorizmushoz köthető vádak miatt, túlnyomó többségük szélsőséges iszlamistaként. Adataik szerint azonban a legtöbben négy évnél is kevesebb letöltendő börtönbüntetést kaptak. A tervezet bírálói szerint viszont a szigorítás nem megoldás, nem oldja meg ugyanis a kiváltó okokat, miközben a börtönök már most is a radikalizáció melegágyai.
