Nem kér a világfaluból a Flamand Érdek

Politikai és médiabojkott övezi Belgiumban a Flamand Érdeket, a bevándorlásellenes és euroszkeptikus párt mégis hatalmasat erősödött a májusi európai és belgiumi választásokon. Tom Van Griekent, a párt fiatal és ambiciózus vezetőjét a belga király is fogadta az eredményes szereplés nyomán, ami rosszallást váltott ki a politikai korrektség szószólóiból. Van Griekennel többek között az „egészségügyi kordonról” és az európai elit túlélési ösztöneiről beszélgettünk Brüsszelben.

2019. 08. 06. 14:57
Tom Van Grieken, President of the far-right Flemish separatist party Vlaams Belang leaves after a meeting with Belgium's King Philippe at the Royal Palace in Brussels
Tom Van Grieken, President of the far-right Flemish separatist party Vlaams Belang leaves after a meeting with Belgium's King Philippe at the Royal Palace in Brussels, Belgium May 29, 2019. REUTERS/Piroschka van de Wouw - RC1323AA10E0 Fotó: Piroschka Van De Wouw
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Belgium valaha volt legfiatalabb pártvezetője voltam, amikor 2014-ben a Flamand Érdek élére kerültem. Hogy számítottam-e rá, hogy egyszer Flandria egyik legerősebb pártja leszünk? Nem! – vágja rá kérdésünkre a mindössze 32 éves Tom Van Grieken, visszaemlékezve: akkoriban a bevándorlásellenes és euroszkeptikus pártnak még hatszázalékos volt a népszerűsége, míg alig öt év múlva, az idei májusi választásokon már ennek több mint háromszorosát, majdnem 19 százalékos támogatottságot tudott felmutatni.

– Ideológiai szempontból azzal magyaráznám a sikerünket, hogy mi elutasítjuk a liberálisok és globalisták nagy világfaluhoz hasonlító elméleteit, és a konzervatív–nacionalista tábort erősítjük. A jelszavunk az: a sajátjaink legyenek az elsők! – fogalmaz, majd visszautasítja, hogy Donald Trump amerikai elnöktől vették volna át a manapság gyakorta hangoztatott szlogent. Mint mondja, azt már évtizedekkel ezelőtt a Flamand Érdek elődpártja is használta.

Van Grieken fiatal kora ellenére meglehetősen otthonosan mozog a belga közéletben: már 15 éves korában politizált.

– Antwerpen egyik multikulturális negyedében nőttem fel, és láttam, ahogy mi flamandok, egész egyszerűen lecserélődünk. Tudja, vannak azok az ünnepek, amikor a család összegyűlik és megvitatja a politikai nézeteit. Egyszer megkérdeztem a nagyapámat, hogy ő mit tett az eszetlen multikulturalizmus ellen, de nem igazán tudott mit mondani. Ha évtizedek múlva majd én kerülök a helyébe, elmondhatom, hogy legalább megpróbáltam – magyarázza. Hamarosan arra terelődik a szó, hogy máris lerakott valamit az asztalra: ő a Flamand Érdek első olyan vezetője, aki a választási eredmény nyomán találkozhatott a belga királlyal.

– Nem tulajdonítanék történelmi jelentőséget a dolognak. Annak már inkább, hogy ezelőtt ezt hosszú évekig senki nem tehette meg a pártunk színeiben – mondja, de azért büszkén mosolyog a Fülöp királlyal való pár héttel ezelőtti találkozó említésekor.

A Flamand Érdek mozgásterét valóban jócskán korlátozza az úgynevezett cordon sanitaire rendszer, azaz a politikai karanténnek megfelelő „egészségügyi kordon”, amit a többi párt vont köréjük. Elődpártjuk, a Flamand Blokk az őket övező rasszizmusvita miatt szüntette be a tevékenységét, de a politikai bojkott a 2004-ben alakult Flamand Érdek esetében is fennmaradt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármennyire is jól szerepel a párt a választásokon, a többiek a szalonképtelenségükre hivatkozva nem kötnek vele szövetséget. Márpedig Belgiumban, a kompromisszumkényszeres politika fellegvárában elengedhetetlenek a szövetségesek.

– Hiszek abban, hogy egyszer nálunk is lehet majd patrióta országvezetés. Miért is ne? – hangoztatja Van Grieken, aki látszólag nem kesereg amiatt, hogy kiugró eredményük dacára idén is működött a cordon sanitaire, így valószínűleg a flamand kormányban sem kapnak majd helyet. Elmondása szerint a velük szembeni médiabojkott már inkább zavaró. – Nem szerepelünk például az országos tévécsatornákon. Ha a sikerünk stratégiai okára kíváncsi, a választások előtt elkezdtünk őrült módon kampányolni a közösségi médiában. Itt kaptunk lehetőséget – mondja, és felhívja rá a figyelmet, hogy a Facebookon ma már ő a legnépszerűbb flamand politikus.

– Guy Verhofstadt és a hozzá hasonló belga politikusok mindig Magyarországra és Lengyelországra mutogatnak, mondván, hogy ez meg az nem működik ezekben az országokban. Pedig a médiahelyzet kapcsán a saját házuk táján kellene söprögetniük – teszi hozzá.

Magyarország egyébként több alkalommal is szóba kerül a beszélgetés során, ugyanis az Európai Parlamentben is működik az említett cordon sanitaire. A demokratikusnak nem éppen mondható mechanizmust nemrég a Fidesz–KDNP politikusai ellen próbálták alkalmazni a szakbizottságok alelnökeinek megválasztásakor, de a Matteo Salvini olasz kormányfőhelyettes Liga pártjához köthető Identitás és Demokrácia frakció politikusai – köztük a Flamand Érdek képviselői – is áldozatul estek ennek. – Nevetséges, nem igaz? Hogy mindez Brüsszelben történik? – kérdi Van Grieken, majd úgy folytatja: – A brüsszeli elit már nem működőképes, de túlélési ösztönei még vannak. Ezt a mondatot Marine Le Pen fogalmazta meg, és milyen igaza van!

Amikor a nemzetközi kapcsolataikról kérdezem, a Flamand Érdek elnöke elmondja: ő maga az akkor még „nevenincs” Salvini mellett az egykori Nemzetek és Szabadság Európája frakció (az Identitás és Demokrácia európai parlamenti elődje – a szerk.) alapítói között volt, így többek között annak tagpártjaival, például az olasz Ligával vagy a francia Nemzeti Tömörüléssel is jó a viszonyuk.

– Magyarországon jelenleg nincsenek kiépített szövetségeink, de ha Orbán Viktor és a Fidesz a mi európai parlamenti frakciónkban akarná folytatni a politizálást, tárt karokkal várjuk őket! – mondja, már komolyabb hangnemben hozzátéve: ő maga kér elnézést, amiért Belgium kereszténydemokrata pártjai is megkérdőjelezték a magyar kormánypárt néppárti tagságát. – Nem tudják, mit beszélnek! – szögezi le Van Grieken.

Fenyeget az ISIS

– Ébernek kell maradni, az elkövetkező hónapokban újabb terrortámadások elkövetésének kockázata áll fent Európában – jelentette ki tegnap Didier Reynders belga külügyminiszter. A brüsszeli diplomácia irányítóját annak nyomán kérdezték, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának éppen ilyen, még idei terrortámadások kockázataira figyelmeztet. Mint írták, az Iszlám Állam (ISIS) számos katonája van még életben, akiknek segítségével a terrorszervezet újabb támadásokat készíthet elő.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.