– Belgium valaha volt legfiatalabb pártvezetője voltam, amikor 2014-ben a Flamand Érdek élére kerültem. Hogy számítottam-e rá, hogy egyszer Flandria egyik legerősebb pártja leszünk? Nem! – vágja rá kérdésünkre a mindössze 32 éves Tom Van Grieken, visszaemlékezve: akkoriban a bevándorlásellenes és euroszkeptikus pártnak még hatszázalékos volt a népszerűsége, míg alig öt év múlva, az idei májusi választásokon már ennek több mint háromszorosát, majdnem 19 százalékos támogatottságot tudott felmutatni.
– Ideológiai szempontból azzal magyaráznám a sikerünket, hogy mi elutasítjuk a liberálisok és globalisták nagy világfaluhoz hasonlító elméleteit, és a konzervatív–nacionalista tábort erősítjük. A jelszavunk az: a sajátjaink legyenek az elsők! – fogalmaz, majd visszautasítja, hogy Donald Trump amerikai elnöktől vették volna át a manapság gyakorta hangoztatott szlogent. Mint mondja, azt már évtizedekkel ezelőtt a Flamand Érdek elődpártja is használta.
Van Grieken fiatal kora ellenére meglehetősen otthonosan mozog a belga közéletben: már 15 éves korában politizált.
– Antwerpen egyik multikulturális negyedében nőttem fel, és láttam, ahogy mi flamandok, egész egyszerűen lecserélődünk. Tudja, vannak azok az ünnepek, amikor a család összegyűlik és megvitatja a politikai nézeteit. Egyszer megkérdeztem a nagyapámat, hogy ő mit tett az eszetlen multikulturalizmus ellen, de nem igazán tudott mit mondani. Ha évtizedek múlva majd én kerülök a helyébe, elmondhatom, hogy legalább megpróbáltam – magyarázza. Hamarosan arra terelődik a szó, hogy máris lerakott valamit az asztalra: ő a Flamand Érdek első olyan vezetője, aki a választási eredmény nyomán találkozhatott a belga királlyal.
– Nem tulajdonítanék történelmi jelentőséget a dolognak. Annak már inkább, hogy ezelőtt ezt hosszú évekig senki nem tehette meg a pártunk színeiben – mondja, de azért büszkén mosolyog a Fülöp királlyal való pár héttel ezelőtti találkozó említésekor.
A Flamand Érdek mozgásterét valóban jócskán korlátozza az úgynevezett cordon sanitaire rendszer, azaz a politikai karanténnek megfelelő „egészségügyi kordon”, amit a többi párt vont köréjük. Elődpártjuk, a Flamand Blokk az őket övező rasszizmusvita miatt szüntette be a tevékenységét, de a politikai bojkott a 2004-ben alakult Flamand Érdek esetében is fennmaradt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy bármennyire is jól szerepel a párt a választásokon, a többiek a szalonképtelenségükre hivatkozva nem kötnek vele szövetséget. Márpedig Belgiumban, a kompromisszumkényszeres politika fellegvárában elengedhetetlenek a szövetségesek.