Az Európai Unióban e sorok írásakor több mint százharmincmillióan kapták meg a koronavírus elleni oltóanyag első dózisát, lassan lendületet kapott az európai oltási kampány. A tagállamok közötti teljesítmények ugyanakkor jelentős eltérést mutatnak:
idén nyáron lesznek olyan országok, amelyek lakossága korábban élvezheti a szabadságot, míg máshol akár hónapokkal később érhetik csak el az átoltottság kívánt mértékét.
A brüsszeli ügyekben járatos Politico.eu friss összegzéséből kiderül: a nemzeti kampányok jelenlegi üteme mellett – amennyiben adott oltási hajlandósággal számolunk –
a nyár végéig Magyarországon, Németországban, Cipruson, Máltán, Luxemburgban, Belgiumban és Finnországban lényegében a teljes felnőtt lakosságot el lehetne látni vakcinával.
Ez messze meghaladja az Európai Bizottság januárban meghirdetett „útmutatását”, miszerint augusztus végéig a felnőttek hetven százalékát kellene beoltani minden egyes tagállamban.
Hazánk a friss adatok alapján tehát továbbra is az éllovasok között szerepel, a lakosság mintegy negyvenöt százaléka kapta meg az első adag vakcinát. Ennél magasabb arányszámot az unióban csak Málta mutat: a szigetországban ötvenkét százalékos a beoltottak lakosságon belüli aránya. EU-s mértékben hasonlóan kimagasló számokat produkál két alapítóállam, Németország és Belgium is: előbbi a felnőttek több mint hamincnégy, utóbbi pedig körülbelül harminckettő százalékát juttatta oltóanyaghoz. Tőlük elmaradva, Franciaországban huszonnyolc százalék körül mozog a mutató. A régiónkból Ausztriában a lakosság több mint harminc százaléka már kapott vakcinát, ugyanez az arányszám a lengyeleknél huszonnyolc százalék, míg a szlovákoknál valamivel kevesebb, mint huszonnégy százalék körüli. Szlovákia ezzel az EU-s lista végén kullog, úgy, ahogy Románia is az alig húszszázalékos mutatójával. A sort Bulgária zárja: itt mostanra a lakosság mindössze tíz százaléka vált oltottá.
Ezzel az uniós első helyezett miniállam Málta, valamint a bolgár oltási kampány esetében óriási, mintegy negyvenszázalékos az átoltottságbeli különbség.
A Heysel-központ Brüsszelben. Belgium legnagyobb kapacitással rendelkező oltópontja Fotó: A szerző felvétele
Szépen alakulnak a számok
A gyakorlatban a törésvonalak azt jelentik, hogy míg egyes államok már a nyarat megelőzően folyamatosan lazíthatnak a korlátozó intézkedéseken, máshol borítékolhatóan az oltási kampány gyorsítása jelenti majd a prioritást. Szintén a Politico.eu számolta ki, hogy az Európai Bizottság hetvenszázalékos célkitűzését nyár végéig jelentős számú tagállam – Szlovénia, Csehország, Lettország, Románia, Bulgária, Szlovákia és Hollandia – nem tudná teljesíteni a jelenlegi ütemben.
Szófia 2022 márciusára (!) érhet csak célba.
Emlékezetes, hogy Sebastian Kurz osztrák kancellár vezetésével korábban épp a tagállami különbségek, a vakcinaelosztás vitatott módja miatt kért több tagország korrekciót, mire a portugál EU-elnökség javaslatára egy szolidaritási vakcinacsomagról született döntés. Uniós berkekben azzal is számolnak, hogy egyes tagállami kampányok előrehaladottsága még több szolidaritást eredményezhet majd a közeljövőben.
A friss számok egyébként komoly lépést jelentenek az Európai Bizottság első negyedév végén ismertetett adataihoz képest. Ahogy arról a Magyar Nemzet akkor beszámolt, március végéig a nyolcan év feletti lakosság legalább nyolcvan százalékát mindössze öt tagállamban tudták beoltani, az egészségügyi dolgozók legalább nyolcvan százalékának vakcinával való ellátása pedig ennél is kevesebb, csak négy EU-országban sikerült. Magyarország az első kategóriában épphogy elmaradt a célszámtól, míg az egészségügyi személyzet oltásánál az elsők között volt.
