Vakcinapolitikából eddig egyes az unió teljesítménye

Az EU-országok a közös vakcinabeszerzés akadozása miatt egyelőre nem tudták a várt ütemben teljesíteni az első negyedév oltakozási iránymutatásait, derült ki az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ hó végi adataiból. Magyarország viszont kimagaslik a mezőnyből. Uniós berkekben most azzal számolnak, hogy az oltási kampány hatékony gyorsulása esetén még meglehet a nyár végi, hetvenszázalékos célkitűzés.

A specialist works during the production of Gam-COVID-Vac, also known as Sputnik-V, vaccine against the coronavirus disease (COVID-19) at a facility of BIOCAD biotechnology company in Saint Petersburg, Russia December 4, 2020. Picture taken December 4, 2020. REUTERS/Anton Vaganov - RC2ZGK9KW76V Fotó: Anton Vaganov

EURÓPAI UNIÓ

Részben a kezdeti oltóanyaghiánnyal magyarázták kedden Brüsszelben azt, hogy az Európai Bizottság

egyelőre elmaradt korábbi célkitűzéseitől, miszerint a tagállamokban március végéig a nyolcan év feletti lakosság, illetve az egészségügyi dolgozók nyolcvan százalékát kellett volna beoltani.

Az erről szóló „útmutatást” az Ursula von der Leyen vezette testület még idén januárban hirdette meg. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (ECDC) március 28-i adatai szerint előbbi iránymutatást mindössze öt EU-ország (Málta, Írország, Svédország, Finnország és Portugália), utóbbit pedig Észtország, Magyarország, Románia és Spanyolország tudta teljesíteni.

Hazánk esetében az ECDC – a blokkban szinte egyedülálló módon – száz százalékra teszi az egészségügyi alkalmazottak átoltottságát.

Az összlakosságot tekintve Magyarországot pedig 25,18 százalékos oltottsági aránnyal az éllovas Málta mögé helyezték.

A tagállami tervekre mutogatnak

Az Európai Bizottság szerint a március végéig való teljesítés amiatt is sikertelennek tűnhet, mert az ECDC még nem dolgozta fel a hónap utolsó három napjának adatait. Stefan De Keersmaecker az ügyben illetékes bizottsági szóvivő szerint az EB útmutatása ráadásul csak egy dolog:

az oltási kampányok végrehajtása tagállami kompetencia, azt az EU-országok a saját oltási tervüknek megfelelően hajtják végre.

A közös vakcinabeszrzésért felelős EB kedden sokadszorra ígéret tett arra is, hogy a második negyedévben immár 360 millió dózis nyugati vakcina érkezik a tagállamokba. Lényegében utóbbi teljesülése segíthetné csak a harmadik EU-s célkitűzést, miszerint a nyár végéig a felnőtt európai lakosság hetven százaléka kaphassa meg a koronavírus elleni vakcinát. A Magyar Nemzet cikkezett róla nemrég, hogy több portál és agytröszt is kiszámolta: a most rendelkezésre álló vakcinamennyiség és a jelenlegi oltási kampányok utóbbihoz korántsem elegendők. Az első negyedévben a német–amerikai Pfizer–BioNTech majdnem hetvenmillió adag vakcinát szállított a blokkba, az amerikai Moderna tízmilliót, a brit–svéd AstraZeneca pedig harmincmilliót. Utóbbi vállalat egy ideje harcban áll az Európai Bizottsággal, mert – kihasználva a vakcinaszerződésében rejlő kiskaput – gyártási problémákra hivatkozva a vártnál jóval kevesebbet szállít az EU-nak. Az unió egyébként körülbelül 150 millió adag vakcinát várt a nyugati gyártóktól az első negyedévben. Uniós berkekben arra számítanak, hogy áprilistól a Johnson & Johnsonhoz tartozó Janssen Pharmaceutica–Cilag NV vállalat oltóanyagának európai forgalmazásával jelentősen javul a helyzet: az egydózisú vakcinából összesen négyszázmilliót rendelt az EB.

Mérsékelten csalódást keltő, hogy a J&J európai használata nem április legelején, hanem legkorábban a hónap közepén indulhat.