A jelenlegi oltási ütem mellett szinte lehetetlen tartani az Európai Bizottság javaslatát, miszerint nyárig a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát be kell oltani, derült ki a legfrissebb uniós adatokból. Ismert, januárban előbb az EB, majd az állam- és kormányfők is megállapodtak abban, a járvány visszaszorítása érdekében márciusig a nyolcvan év felettiek, valamint az egészségügyi és a szociális szektorban dolgozók legalább nyolcvan százalékát, nyárig pedig a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát be kell oltaniuk. Több portál és agytröszt is kiszámolta ugyanakkor, hogy a most rendelkezésre álló vakcinamennyiség és a jelenlegi oltási kampányok ehhez korántsem elegendők.
A brüsszeli Politico portál elemzése szerint idén szeptember végéig egyetlen EU-államnak sincs esélye a hetven százalékos arány megközelítésére.
A miniállam Málta – lakosságának kis méretéből adódóan – futhat be leghamarabb, 2022 júniusában. 2022 októberében aztán Magyarország és Románia, novemberben pedig Lengyelország lenne képes teljesíteni a célkitűzést.
A nyugati országok közül noha Franciaország olt a leghatékonyabban, ők csak 2023 májusára érnék el a hetvenszázalékos oltottságot. A portál hazánk esetében napi 17 920 beadott dózissal számol, s jelzik, hogy az idén szeptemberi teljesítéshez 46 838 napi adagra lenne szükség.
A mostani ütem mellett egyes tagországok az alábbi időpontokra lennének védettek:
A fenti adatok hatalmas késésről árulkodnak, de
számítani lehet rá, hogy időközben újabb biotechnológiai cégek oltóanyagai kapnak uniós zöld jelzést, ami jelentősen gyorsíthatja a folyamatot.
Eddig az EU-ban mindössze három vállalat – a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZenaca – vakcinái kaptak forgalmazási engedélyt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap az unióval szerződött cégek vezetőivel tárgyalt, s az egyeztetést követően azt mondta: jól halad az európai oltási kampány. A német politikus elmondása szerint márciusig jelentkezhetnek szállítási problémák, de azt követően tömegesen érkezik az oltóanyag. – Hatalmas teljesítmény lesz, ha sikerül – mondta Von der Leyen a bizottság hetvenszázalékos célkitűzéséről.
Nincs verseny, csak exportellenőrzés
Az elmúlt napokban lapunk is cikkezett róla, hogy az EU-ban leggyakrabban Nagy-Britannia példája kerül elő, a ma egy éve kilépett ország ugyanis
e sorok írásakor már közel tízmillió embert látott el vakcinával.
A szigetországnak minden esélye megvan rá, hogy nyárig a lakosság hetven-nyolcan százalékát védetté tegye. Amikor Ursula von der Leyent vasárnap este az előrehaladott brit oltási kampányról kérdezték, a „Nincs verseny közöttünk” mondattal felelt. Ugyanakkor emlékezetes, hogy az EB még múlt héten döntött róla, hogy a velük szerződött gyógyszercégek esetében következetesen ellenőrzi majd, hogy mennyit visznek ki a vakcinából külföldre. Utóbbit az AstraZeneca esete indokolta: Brüsszel ugyanis azzal vádolta a céget, hogy az Európában előállított oltóanyagot viszi a briteknek, mégpedig az EU-s szerződés teljesítése helyett. A hét végén egyébként
még az Európai Bizottság berkeiben is nemtetszést váltott ki, hogy röviden Észak-Írországra is kiterjesztették az uniós exportellenőrzés hatályát, nehogy az Ír-szigeten keresztül „szökjön” a vakcina a britekhez.
