Uniós élmezőnyben jár a magyarországi oltási kampány

Népességarányosan Magyarország, Lengyelország és Románia is az elsők között van az oltási kampány előrehaladottságában, így az uniós országok élmezőnyében tudnák teljesíteni az Európai Bizottság a felnőtt lakosság hetven százalékának beoltására vonatkozó előírását, derült ki a friss uniós adatokból. A képet árnyalja, hogy – a jelenleg forgalomban lévő vakcinákkal – jelentős késésre lehet számítani, legalábbis az EU által kitűzött védettségi időponthoz képest. Akad olyan uniós alapítóország, amely a jelenlegi ütemben 2033-ra lenne képes beoltatni a felnőtt lakosságának javát.

Fotó: Massimo Percossi Forrás: EPA ügynökség

A jelenlegi oltási ütem mellett szinte lehetetlen tartani az Európai Bizottság javaslatát, miszerint nyárig a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát be kell oltani, derült ki a legfrissebb uniós adatokból. Ismert, januárban előbb az EB, majd az állam- és kormányfők is megállapodtak abban, a járvány visszaszorítása érdekében márciusig a nyolcvan év felettiek, valamint az egészségügyi és a szociális szektorban dolgozók legalább nyolcvan százalékát, nyárig pedig a felnőtt lakosság legalább hetven százalékát be kell oltaniuk. Több portál és agytröszt is kiszámolta ugyanakkor, hogy a most rendelkezésre álló vakcinamennyiség és a jelenlegi oltási kampányok ehhez korántsem elegendők.

A brüsszeli Politico portál elemzése szerint idén szeptember végéig egyetlen EU-államnak sincs esélye a hetven százalékos arány megközelítésére.

A miniállam Málta – lakosságának kis méretéből adódóan – futhat be leghamarabb, 2022 júniusában. 2022 októberében aztán Magyarország és Románia, novemberben pedig Lengyelország lenne képes teljesíteni a célkitűzést.

A nyugati országok közül noha Franciaország olt a leghatékonyabban, ők csak 2023 májusára érnék el a hetvenszázalékos oltottságot. A portál hazánk esetében napi 17 920 beadott dózissal számol, s jelzik, hogy az idén szeptemberi teljesítéshez 46 838 napi adagra lenne szükség.

A mostani ütem mellett egyes tagországok az alábbi időpontokra lennének védettek:

2022. június: Málta

2022. ősz: Magyarország, Románia, Lengyelország

2023. május: Franciaország

2023. augusztus: Olaszország, Svédország

2023. november: Spanyolország

2023. december: Németország

2024. április: Ausztria

2024. július: Csehország, Szlovákia

2027. február: Horvátország

2033. szeptember: Hollandia

A fenti adatok hatalmas késésről árulkodnak, de

számítani lehet rá, hogy időközben újabb biotechnológiai cégek oltóanyagai kapnak uniós zöld jelzést, ami jelentősen gyorsíthatja a folyamatot.

Eddig az EU-ban mindössze három vállalat – a Pfizer–BioNTech, a Moderna és az AstraZenaca – vakcinái kaptak forgalmazási engedélyt. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap az unióval szerződött cégek vezetőivel tárgyalt, s az egyeztetést követően azt mondta: jól halad az európai oltási kampány. A német politikus elmondása szerint márciusig jelentkezhetnek szállítási problémák, de azt követően tömegesen érkezik az oltóanyag. – Hatalmas teljesítmény lesz, ha sikerül – mondta Von der Leyen a bizottság hetvenszázalékos célkitűzéséről.

Belgiumban a 96 éves Jos Hermans kapott elsőként az oltóanyagból Fotó: Dirk Vaem / AP ügynökség

Nincs verseny, csak exportellenőrzés

Az elmúlt napokban lapunk is cikkezett róla, hogy az EU-ban leggyakrabban Nagy-Britannia példája kerül elő, a ma egy éve kilépett ország ugyanis

e sorok írásakor már közel tízmillió embert látott el vakcinával.

A szigetországnak minden esélye megvan rá, hogy nyárig a lakosság hetven-nyolcan százalékát védetté tegye. Amikor Ursula von der Leyent vasárnap este az előrehaladott brit oltási kampányról kérdezték, a „Nincs verseny közöttünk” mondattal felelt. Ugyanakkor emlékezetes, hogy az EB még múlt héten döntött róla, hogy a velük szerződött gyógyszercégek esetében következetesen ellenőrzi majd, hogy mennyit visznek ki a vakcinából külföldre. Utóbbit az AstraZeneca esete indokolta: Brüsszel ugyanis azzal vádolta a céget, hogy az Európában előállított oltóanyagot viszi a briteknek, mégpedig az EU-s szerződés teljesítése helyett. A hét végén egyébként

még az Európai Bizottság berkeiben is nemtetszést váltott ki, hogy röviden Észak-Írországra is kiterjesztették az uniós exportellenőrzés hatályát, nehogy az Ír-szigeten keresztül „szökjön” a vakcina a britekhez.

Az Oxfordi Egyetem jelenleg ismert adatai szerint egyébként az Európai Unióban eddig valamival több mint 12 millió ember kapott oltást. Az uniós országok közül Németország az éllovas a 2,32 millió beoltottal, ám a lakosság méretéhez képest ez is elenyésző arány. Olaszország közel kétmillió embert látott el vakcinával, Franciaországban és Spanyolországban ugyanez a szám a másfél millió közelében van.

A térségünkből Lengyelország jár az élen: itt 1,16 millió ember élvez már védettséget a koronavírussal szemben. Romániában hétszázezer körül, hazánkban pedig 281 ezer felé jár a beadott dózisok száma. Csehországban 266 ezer polgárt oltottak be eddig. Ettől az ütemtől lényegesen elmarad Szlovákia, Horvátország és Szlovénia, ahol 134 ezer, nyolcvanezer, illetve 75 ezer dózis oltóanyag került felhasználásra.

Az Oxfordi Egyetem összeállításából is kitűnik Szerbia: a nem EU-tagállam ország – kínai és orosz vakcinát is felhasználva – ezidáig több mint 430 ezer embert oltatott be. Ezzel gyakorlatilag köröket ver a lakosság méretében vele hasonló olyan uniós államokra, mint Dánia vagy Ausztria.

A páciensek segítője az új koronavírus elleni vakcinák beadására a német fővárosban másodikként kialakított oltóközpontban, a berlini Erika Hess jégcsarnokban Fotó: Kay Nietfeld / MTI/EPA/DPA/