Az amerikai fegyveres erők vasárnap először teszteltek egy több mint 500 kilométeres hatótávolságú, mobil indítószerkezetről indított manőverező robotrepülőgépet azóta, hogy Washington augusztus 2-án felmondta a közepes és rövidebb hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról kötött orosz-amerikai INF-egyezményt.
Putyin csalódottságának adott hangot az amerikai rakétakísérlettel összefüggésben, amely szerinte tovább élezheti a biztonsági helyzetet a világban, különösen pedig Európában. Szerinte ugyanis Washington képes lenne Romániában és Lengyelországban is telepíteni a rakétarendszert, egy ilyen intézkedésre viszont Oroszország megfelelő és viszonosságon alapuló választ lenne kénytelen adni.
Putyin felidézte, hogy az Egyesült Államok eredetileg tengerről indítható Tomahawk típusú manőverező robotrepülőgépet alakított át földről indítható változatra. A harceszközt a Romániában már telepített, és a Lengyelországban hamarosan telepítendő indítóállásokról is ki lehet majd lőni – tette hozzá.
Az orosz elnök elmondta, hogy megvitatta finn hivatali partnerével a globális stratégiai egyensúly fenntartásának kérdéskörét. Hangsúlyozta, hogy Oroszország – korábbi ígéretéhez híven – megkezdi a közepes- és rövid hatótávolságú ballisztikus rakéták fejlesztését, de nem fogja telepíteni azokat, amíg az Egyesült Államok sem tesz ilyen lépést.
Az orosz elnök beszélt az észak-oroszországi Arhangelszk megyében augusztus 8-án, egy katonai létesítmény területén bekövetkezett halálos balesetről is. Megerősítette a korábbi értesüléseket, miszerint fegyverkísérlet során történt a hét emberéletet követelő szerencsétlenség.
Putyin aláhúzta, hogy Moszkva nem tehet mindent közzé a robbanásról, tekintve az ügy katonai természetét. Azt sem hozta nyilvánosságra, hogy milyen fegyverrendszert teszteltek.
Mindamellett fontosnak tartotta kiemelni, hogy a háttérsugárzás mértéke normális szinten van az incidenst követően. „Az illetékes hatóságaink rajta vannak az ügyön, a rendelkezésemre álló jelentések szerint minden rendben van. A szomszédos országok sem regisztrálták a háttérsugárzás megemelkedését, ez mindenki számára nyilvánvaló, hiszen ezek egyértelmű adatok, s ha történik valami, az kimutatható akár több tucat kilométerre is” – mondta az orosz elnök.
Mint mondta, a jövőben egy jobb mechanizmusra van szükség az értesülések megosztására ilyen jellegű szerencsétlenségek bekövetkezte esetén.
A Roszatom orosz állami atomenergia-vállalat korábban azt közölte, hogy szakemberei egy „rakéta részét képező radioizotóp energiaforrással kapcsolatos tevékenységet folytattak” a detonáció idején, amelyben hivatalos közlés szerint a vállalat öt, az orosz védelmi minisztériumnak pedig két alkalmazottja vesztette életét, és további hat ember megsérült.
Niinistö elengedhetetlennek nevezte, hogy új tárgyalásokat kezdjenek a fegyverkorlátozásról. „Természetesen gondot okoz, hogy olyan helyzetbe kerültünk, amelyben nem hatályosak már a korábbi megállapodások. Még inkább érezni ezt a problémát Európában” – hangsúlyozta a finn elnök.
A finn államfő egyben fontosnak tartotta, hogy Oroszország június óta az Európa Tanács teljes jogú tagjaként folytatja ismét munkásságát a testületben. „Különösen fontos, hogy Oroszország az emberi jogok európai rendszerén belül marad” – fűzte hozzá Niinistö.
