Noha eredetileg kétnaposra tervezték, vasárnap is folytatódik az állam- és kormányfők csúcstalálkozója Brüsszelben, ahol a 2021–27-re szóló, több mint ezermilliárd eurós büdzséről, illetve a vírusválság nyomán létrehozott 750 milliárd eurós helyreállítási alapról dönthetnek a vezetők. Charles Michel szombaton jóval éjfél előtt küldte pihenni a kollégáit, ám diplomáciai források szerint Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland kormányfő folytatták az egyeztetéseket, ugyanis ahogy arra számítani lehetett, mára Hollandia sziklaszilárd álláspontja a mielőbbi megállapodás egyik fő akadálya.
Ráhúznak egy napot: vasárnap is folytatódik az EU-csúcs
Bár Emmanuel Macron a hírek szerint már szombaton hazautazott volna a brüsszeli EU-csúcsról, az országvezetők még egy napot ráhúznak a mintegy kétezermilliárd eurós csomag tárgyalására. A szombat esti munkavacsorán a jogállamiság is újra téma volt: a visegrádi országok továbbra sem akarják, hogy a pénzkérdésbe politikai meggyőződés keveredjen.
Mark Rutte – aki jövőre parlamenti választásokat is nyerne hazájában – tegnap éjjel ismét arról beszélt újságíróknak: tisztában van vele, hogy bosszantja a többi országvezetőt, de felelőssége a holland polgároknak elfogadható csomagot tető alá hozni.
Hollandia a fukarként emlegetett tagországok (Ausztria, Dánia, Svédország, Hollandia) egyikeként azért harcol, hogy a 750 milliárd eurós alap minél kisebb részét jelentsék a vissza nem térítendő támogatások, ugyanis kevésbé bízik a fő kedvezményezettek, az eladósodott déli EU-országok gazdasági fegyelmében.
Charles Michel szombaton kompromisszumos javaslattal állt elő, ebben ötvenmilliárd euróval csökkentette a mentőalapon belüli, vissza nem térítendő támogatások összegét, ám a takarékos négyek tovább húznák a nadrágszíjat. Ez magától értetődően nem tetszik a délieknek, de a Merkel–Macron-tengelynek sem, akik kezdeményezték a történelmi csomagot. Giuseppe Conte olasz kormányfő a hét végén Brüsszelben sokadjára beszélt arról: az északi országok egész egyszerűen zsarolják a partnereiket.
Pedig az említett Michel-kompromisszum Hollandia még több kívánságát is teljesítette: szerepel a javaslatban egy olyan vészfékmechanizmus is, amely lehetővé tenné, hogy a közös hitelfelvételre való tekintettel akár egyetlen állam is a kifizetések felhasználási módját, a nemzeti reformprogramok felülvizsgálatát kezdeményezze. Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádiónak vasárnap ugyanezt a problémát emlegette: szerinte is arról zajlik igazából parázs vita, hogy kik és milyen módon dönthettek arról, hogy az európai uniós források miként kerüljenek felhasználásra. – Mi, magyarok dönthessünk arról, hogy az európai uniós forrásokat hogyan használjuk fel – összegezte Szijjártó a hazai álláspontot. Látszólag tehát számos EU-ország nem akarja teljes mértékben az Európai Bizottságra (EB) bízni az eurómilliárdok sorsát. Szintén Mark Rutte volt az, aki Ursula von der Leyen bizottsági elnök előtt is leplezetlenül kimondta: az EB korábban sem tudta megfelelően kieszközölni a reformokat, illetve biztosítani, hogy az EU-s pénzek jó helyre kerülnek.
A jogállamiság is terítékre került, a V4-ek ellenzik az efféle kritériumokat
Az északi országok ezzel összefüggésben a jogállamisági kritériumoknak is támogatói – ezek azonban a magyar érdekekkel teljesen ellentétesek, a kormány szerint ugyanis Brüsszel azokat politikai megfontolásból, jogi köntösben használná. A szombati brüsszeli munkavacsorán épp a jogállamiság volt a téma: a visegrádi országok képviselői – köztük Orbán Viktor miniszterelnök – ismét elutasították annak lehetőségét, hogy a pénzkérdésbe politikai meggyőződés keveredjen.
A Magyar Nemzet megírta szombaton, a Magyarország által a csúcstalálkozón előterjesztett, a jogállamisági feltételekre vonatkozó javaslat is rendkívül kritikus lett. Hazánk többek között azt javasolja, hogy az uniós tanácsban konszenzus legyen a pénzügyi szankciók feltétele, tehát gyakorlatilag egyetlen állam is megvétózhassa, ha a pénzeket a bizottság a jogállamiságra hivatkozva akarja befagyasztani. Egy másik magyar feltétel ellehetetlenítené, hogy az uniós bizottság éves – első alkalommal az őszre esedékes – jogállamisági jelentése viszonyítási pont legyen az EU pénzügyi érdekeinek védelmekor. Magyarország az uniós tanácsban korábban is ellenezte a jelentéseket, mondván: a jogállamiságról kormányközi alapon kell tárgyalni.
Az EU-csúcs zárónapján mindenesetre továbbra is minimális az esélye annak, hogy akár a jogállamisági feltételek vagy a mentőcsomag mérete közös nevezőre hozza a vezetőket és megállapodás szülessen. Diplomaták azt viszont reménykeltőnek tartják, hogy az állam- és kormányfők még egy napot rááldoznak a tárgyalásra. Egyes hírek szerint Emmanuel Macron francia elnök volt az, aki már szombat este mérlegelte a hazautazás lehetőségét, mondván: nincs elmozdulás a holtpontról. Amennyiben ez valóban így marad, a következő rendkívüli EU-csúcs a hónap végén lehet.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhez„Budapest a szólásszabadság városa”
Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő felszólalt a CPAC Hungary 2024 rendezvényen.
Az ukrán bíróság elrendelte a mezőgazdasági miniszter letartóztatását
Akár 12 év börtön várhat az ukrán tárcavezetőre.
Az amerikai színész-műsorvezető szerint az abortusz „teljesen rendben van” + videó
„Sajnálom, nem fogsz hiányozni.”
Gulyás Gergely: Az Európai Unióban mi képviseljük a szabadságot
Húsz éve lesz, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk, s akkor úgy gondoltuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás az az intézményesített szabadság világába való bebocsátást jelenti. „Ehhez képest húsz év után azt látjuk, hogy az Európai Unióban is mi képviseljük a szabadságot” – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a CPAC Hungaryn.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Már megint Magyar Péteren röhög mindenki - mémek!
20+1: amikor a Simpson család előre látta a jövőt!
Bezárja az összes önkiszolgáló kasszáját, visszahozza a hagyományos pénztárakat ez a bolt
Őszintén remélem, hogy a következő években kizárólag ukránok kapják a legjobb idegen nyelvű filmért járó Oscar-díjat – de tényleg!
Őrült tavaszi szerelem: 3 csillagjegyre most igazi boldogság vár
Napindító: Dunda György – A külföldön tartózkodó hadköteles korú férfiak mától nem kaphatnak útlevelet + videó
Kocsis Máté: Nem az a lényeg, hogy Magyar Péter mit mond, hanem az, hogy a mögötte állóknak mi a céljuk
Videó: az iráni MMA-harcos megrúgta a ringlányt, örökre eltiltották
Játssz és nyerj páros belépőt a Magyarország-Kanada jégkorongmeccsre (hirdetés)
Karácsony Gergely nagyot ment: pontosan tudja, hogy reggel 17 óra 03-kor mennyien vannak a buszon
Bekeményítettek a hazai autópályákon, mert amíg szépen kérték, senkit nem érdekelt
Vitézy: Karácsony most mutatta meg, miért kell őt leváltani
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhez„Budapest a szólásszabadság városa”
Mateusz Morawiecki volt lengyel kormányfő felszólalt a CPAC Hungary 2024 rendezvényen.
Az ukrán bíróság elrendelte a mezőgazdasági miniszter letartóztatását
Akár 12 év börtön várhat az ukrán tárcavezetőre.
Az amerikai színész-műsorvezető szerint az abortusz „teljesen rendben van” + videó
„Sajnálom, nem fogsz hiányozni.”
Gulyás Gergely: Az Európai Unióban mi képviseljük a szabadságot
Húsz éve lesz, hogy az Európai Unióhoz csatlakoztunk, s akkor úgy gondoltuk, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás az az intézményesített szabadság világába való bebocsátást jelenti. „Ehhez képest húsz év után azt látjuk, hogy az Európai Unióban is mi képviseljük a szabadságot” – fogalmazott Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a CPAC Hungaryn.