Sarkozy támaszthatja fel a Köztársaságiakat

Nicolas Sarkozy nagypolitikába való visszatérése foglalkoztatja a francia sajtót a volt köztársasági elnök ma megjelenő könyve kapcsán. Sokan úgy vélik, a memoár éppen akkor állítja újra reflektorfénybe a magyar származású politikust, amikor egykori pártja, a jobbközép Köztársaságiak kétségbeesetten keresi helyét — és új karizmatikus vezetőjét — a megváltozott belpolitikai palettán.

2019. 06. 27. 11:48
Former French President Nicolas Sarkozy attends an inauguration ceremony in Nice
A megváltozott politikai paletta kedvezhet a 64 éves egykori államfőnek Fotó: REUTERS/Eric Gaillard

Nicolas Sarkozy nagypolitikába való visszatérése foglalkoztatja a francia sajtót a volt köztársasági elnök ma megjelenő könyve kapcsán. Sokan úgy vélik, a memoár éppen akkor állítja újra reflektorfénybe a magyar származású politikust, amikor egykori pártja, a jobbközép Köztársaságiak kétségbeesetten keresi helyét — és új karizmatikus vezetőjét — a megváltozott belpolitikai palettán.

Politikai pályafutásának kezdete óta számos könyv szerzője, illetve társ­szerzője volt már Nicolas Sarkozy, önmagában ezért nem keltene különösebb figyelmet, hogy a volt köztársasági elnök ma újabb memoárral árasztja el a könyvesboltokat. A francia sajtó azonban úgy véli, hogy az első körben 200 ezer példányban forgalmazott, Szenvedélyek címet viselő kötet időzítése a 64 éves politikus nagypolitikába való visszatérési szándékának lehet az előszele. Az első igazán nagy sikert aratott, Vallomások címmel megjelentetett könyvét ugyanis 2006-ban dobták a piacra, pontosan egy évvel az elnökválasztás előtt, amit végül Sarkozy meg is nyert.

2016 januárjában – egy újabb nagy visszatérés előtt – ismét tollat ragadott az apai ágon magyar felmenőkkel rendelkező politikus, és még azon a nyáron be is jelentette, hogy újra indul az elnöki pozícióért. Ekkor azonban már – Francois Fillon és Alain Juppé után – csupán harmadikként futott be a jobbközép Köztársaságiak elnökjelölt-állító választásán, majd ezután úgy döntött, szavazóit a Fillonra való voksolásra buzdítja, ő maga pedig visszavonul a közéletből.

A politika kiszámíthatatlansága végül úgy hozta, hogy Fillon hiába élvezte a franciák 44,1 százalékának támogatását az előválasztáson, a Köztársaságiak pedig az egykori kormányfő mögé sorakozva hiába érezték ismét a zsebükben a köztársasági elnöki széket, Fillon az évtized legnagyobb korrupciós botrányába keveredett a feleségének és egyéb hozzátartozóinak biztosított fiktív állások nyomán. Az egész országot megrázó ügybe pedig nem csupán Fillon bukott bele, hanem kis híján a párt végét jelentette. A valaha a politikai létra tetején álló konzervatívok azóta sem találják a helyüket: erre a legjobb bizonyíték a májusi európai parlamenti (EP-) választásokon produkált eredményük, ahol csupán a választók nyolc százaléka tartotta tömörülésüket szavazatra érdemesnek, és ezzel az Európai Néppárt legrosszabbul szereplő pártjává váltak.

A megváltozott politikai paletta kedvezhet a 64 éves egykori államfőnek
Fotó: REUTERS/Eric Gaillard

A brüsszeli Politico szerint a Köztársaságiak néhány tisztviselője kérlelte Sarkozyt, hogy térjen vissza, a hírportál ugyanakkor azt is megjegyzi, az egykori elnök megítélése a saját pártján belül is ellentmondásos. Csakhogy alternatíva sem nagyon adódik. Laurent Wauquiez pártelnök az EP-választások után nem sokkal bejelentette lemondását, a mostani ügyvezető elnök, Jean Leonetti pedig épp egy hete nyilatkozta: egyelőre az a legfontosabb, hogy „elkerüljük a pánikot”.

Sokan mindenesetre már arról beszélnek, hogy a konzervatívoknak végleg befellegzett Franciaországban, az pedig jelenleg bizonyosnak tűnik, hogy a Köztársaságiak – karizmatikus vezető híján – nem tudnak labdába rúgni a párizsi politikai paletta két új ereje, az Emmanuel Macron államfő mögött álló Köztársaság Lendületben nevű centrista-liberális mozgalom, illetve Marine Le Pen bevándorlásellenességéről ismertté vált Nemzeti Tömörülése, a korábbi Nemzeti Front mellett.

Sarkozy pedig, még ha megosztó politikus is, karizmájával egyszer már megbabonázta Franciaországot – ám a francia semmítőszék éppen egy hete hagyta jóvá a párizsi büntetőbíróság azon döntését, amelynek alapján befolyással való üzérkedés és korrupció gyanújával bíróság elé kell állnia. A Sarkozy ellen folyó eljárások közül egyébként ez az első, amely bírósági szakaszba kerül: a vád szerint a volt elnök 2007-es, győztes választási kampányához Moammer el-Kadhafi néhai líbiai vezetőtől is érkezett támogatás, ez pedig nem biztos, hogy a legjobb promóciót jelenti új könyvének.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.