Történelmi egyházfői vizit Erdélyben

Fekete, sárga, zöld, piros — egymás után haladnak el az esőkabátos zarándokok Csíksomlyó központjában, útban a nyeregbe. Ott fogadják a római katolikus egyház fejét, aki beteljesíti II. János Pál pápa ígéretét, s romániai hivatalos látogatásán az útvonalába kérte a Mária-kegyhelyet, ahová elődje nem tudott eljutni.

Csíkszereda, ez a világegyház számára alig ismert város másfél órára a katolikus világ központja lett Fotó: Havran Zoltán

Zuhog. Már az odaúton is, végig a Székelyföldön, azzal az ígérettel, hogy a pápalátogatás napján már nem fog. De Nagy Emmánuel atya figyelmeztet mindenkit, aki a zarándokbuszon ül: Ne avatkozzunk bele a Jóisten dolgába! Ha esni fog, akkor az úgy van jól, esnie kell, mert mi ennek nem látjuk az értelmét. A tömeg se érti, csak vizes mindenki, és törnek felfelé a nyeregbe. Az emberáradat végeláthatatlan, néha kikandikál az út csíkja, ott is emberek vannak. Pedig még nagyon korán van, s a mise csak fél 12-kor kezdődik, de hiába, a pápa látogatása egyszeri és megismételhetetlen. Azon ott kell lenni, még akkor is, ha az ember nem különösebben vallásos, legalábbis mindenütt ez történik, megjelennek a kíváncsiskodók, a szenzációra várók. Pedig ebben a misében nincs semmi különös, de mégis, történelmi esemény. A székelyek azóta várják a pápát, amióta felvették a kereszténységet. Azóta töretlenül hisznek, s felállították a Mária-kegyhelyet, ahová minden évben pünkösdkor elzarándokol a magyarság.

Csíkszereda, ez a világegyház számára alig ismert város másfél órára a katolikus világ központja lett
Fotó: Havran Zoltán

Szigorú protokoll

Ez pedig egy hét múlva esedékes. Tavaly voltak nagyjából félmillióan, idén akár ennél is többen lehetnek, nem könnyű megbecsülni a zarándokok számát. A pápát kötik az egyházi szabályok, így ő pünkösdvasárnap mindenképp Rómában ünnepel, nem is mehet máshová. Viszont mivel maga kérte a csíksomlyói misét a magyar közösséggel, egy héttel korábban kezdődik a piros ünnep megülése, legalábbis technikai szempontból. A zarándokok utaztatásáért felelős társaságok rengeteg buszt indítottak Magyarországról, ahogy Erdély-szerte is megmozdultak Nagyváradtól Brassóig a hívek. Mégis, a mostani pápalátogatás Ferenc pápa romániai állami útjának része volt. A pápa Bukarestből érkezett a Székelyföldre, de az ő számításait is keresztülhúzta az időjárás, így Marosvásárhelyig repült, hogy onnan helikopterrel szállítsák Csíkszeredába. A helyszíni tudósítások szerint Bukarestben százak köszöntötték az út szélén a katolikus egyházfőt. Csíksomlyón nagyjából százezren.

De ne feledjük, ez szigorúan előre lefektetett rend szerint zajló mise volt, ahol minden szónak súlya van és mindennek rendben kell mennie. A hivatalos miserendben így nem is szerepelt a székely himnusz, a magyar viszont igen. Ferenc pápa távozásáig ki is tartották a himnuszt követő Mária-éneket, lement négy strófa, hogy utána a tömeg elénekelhesse a saját nemzeti imáját, amely a szigorú protokollba valószínűleg nem fért bele. Ugyanez a szabályrendszer szabta meg, hogy a latinul miséző pápa szavai­ra magyarul felelt a tömeg, de a prédikációt először románul, utána magyarul olvasta fel egy-egy pap. A hívek könyörgésén is helyet kapott két román nyelvű kérés, valamint egy német, miközben a hiszekegy kimaradt a liturgiából. A patikamérlegen kimért mise azonban ugyanolyan lelki élményt jelentett a jelen levő százezer hívőnek, mintha értettek volna minden szót.

A pápa jelenléte ugyanis sokkal több egy egyszerű látogatásnál. Az a tény, hogy Rómából eljön a nyakas, kitartó, hitüket minden tragédia ellenére megtartó székelyekhez az egyház feje, utalva arra, hogy ezzel teljesíti II. János Pál pápa ígéretét, az egész magyar közösség számára ajándék és dicsőség. A lengyel pápa Bukarestig jutott, de a székelyeket nem tudta útba ejteni, ám jelezte, legközelebb el fog menni Csíksomlyóra. Ez végül nem történhetett meg, csak Ferenc pápa idején. Az argentin egyházfő motivációit is nehéz távolról elemezni, de a prédikáció bizonyos támpontot nyújt. Ferenc pápa utalt a vallások közötti párbeszéd fontosságára, Rómából nézve rendkívül fontos az ortodox románsággal való kapcsolat, a közös keresztény gyökerek előtérbe helyezése a szakadás ellenére is. Ugyanilyen fontos ugyanakkor a magyar kisebbség felemelése, amely Romániában megtartották katolikus hitüket, s egy jól meghatározható területen tömbben élnek; s mégis, számuk ellenére szinte semmit se tudnak róluk a nagyvilágban. A pápa pedig nem kíván beleavatkozni az országok politikai ügyeibe, épp elég végighallgatni Romániában Magyarország himnuszát a pápai misén.

Fotó: Havran Zoltán

Táblaerdő

Ahogy minden tömegrendezvény, a pápalátogatás is nehéz munka a szervezők számára. A nagyon tapasztalt ferencesek ezúttal más feladatot kaptak, hiszen itt szektorok és elkülönítés volt, előzetes internetes regisztráció és ingyenjegyek. A szervezők előre kérték a zarándokokat, hogy időben induljanak útnak, hogy elkerüljék a tumultust, majd később jelezték, a biztonsági kapukon 85 ezer ember haladt át. Ebben csak az a meglepő, hogy jegyek ugyan voltak, de teljesen esetleges volt a szektorbeosztás, mindenki oda ment, ahová akart, biztonsági kapuk pedig csak elméletben léteztek. A gyakorlatban a nép ugyanúgy tett, mint a búcsú idején, azaz megkereste a helyet, ahonnan jól lát. A korlátok csak a pápamobil útvonalát jelölték ki, amely a román államnak tett gesztusként jelen esetben egy Dacia Duster volt. A cég biztosan hálás.

A zarándokok közössége azonban messze nem azonos egy futballmeccs vagy rockkoncert közönségével. No nem azért, mintha a Csíksomlyóba érkezők ne szeretnének hasonló eseményeken részt venni, inkább arról van szó, hogy a tömeg tagjai egymást segítik a nehéz helyzetekben. Rengeteg a fiatal. Egyházi iskolások, örökké vidám cserkészek, baráti csoportok, papnövendékek. Utóbbiból nagyon sok van, a helyzet főként a pálos szerzeteseknek nehéz, hófehér reverendájuk néhány másodperc alatt lesz sárfoltos. „Nem festhetjük át az öltözetünket csak azért, csak mert sár van” – mondja egy térdig sáros, jókedvű fia­tal pap. Ő domonkos szerzetes, szintén fehér habitusban, igaz, a ferencesek se járnak jobban. Belőlük pedig itt sok van, hiszen a csíksomlyói rendházuk szervezi a búcsút minden évben, ezt a pápalátogatást is. Az pedig kiderült, hogy a ferencesek barna csuhájának csuklyája nem vízhatlan, de azért sokan felhajtják, hátha segít.

A fiatalok számára ez hatalmas mulatság, attól függetlenül, mennyire esik az eső. A nagyjából öt kilométeres vándorlás a kegytemplomtól a nyeregig valamiképp értelmet ad a zarándoklatnak, hiszen lám, nem turistaútról van szó, a feladat megoldásához az ember személyes hozzájárulásáról van szó. A zarándokok persze ugyanúgy meg akarják mutatni, honnan jöttek, miként a futballszurkolók szokták, csak éppen a település helyett sokszor egyházmegyék neve látszik a táblákon. Erdélyi és magyarországi táblák sokasága, zászlóerdő fogadja a pápát, no meg a magyar lobogók. A mise előtt a műsorközlő szól is, hogy összeszedetten vegyen részt a tömeg a misén, kerülve a zászlók és táblák lengetését, így mondhatni, azért ez mégse ugyanaz, mint egy bármilyen tömegrendezvény. A vallásos jelleg is azt eredményezi, hogy a békés és áhítatos tömeg erőt mutat, sokkal nagyobb erőt, mintha az emberek kiabálnának. A közös éneklés és ima egységbe kovácsolja az embereket, az egyházat, a pápa jelenléte pedig különleges jelentőséget ad ennek az egységnek.

Krisztus király

A nyeregben nem lehet eltéveszteni, ki is a fontos személy: Jézus. Ferenc pápa ugyan amolyan popkulturális ikon is, filmeket is készítettek róla, magazinok címlapján szerepel, hozzáállása a világ eseményeihez néha meghökkentő kijelentéseket eredményez. A világi imázs azonban nagyon nem vág egybe a politikától eltávolított Ferenc pápa arcával. A római katolikus egyház feje nem azért vonz tömegeket, mert ő személyesen szimpatikus. Ő egy 83 éves pap, aki elrepült Bukarestből Marosvásárhelyre, onnan helikopterrel Csíkszeredára, ott autóra szállt, a nyeregben misét mondott százezer ember előtt, majd visszavitték a katonai reptérre, hogy azonnal repüljön Jászvásárba.

Négy helyszín három nap alatt, megszámlálhatatlan közösségi találkozó, hivatalos program. A pápa látogatása bárhol is van, mindig nagy esemény, mindig tömegek gyűlnek össze, de nem veszítik szem elől azt, ki a fontos, és miért. A mostani mise erre nagyon egyértelmű választ adott. A jövő héten lesz a hagyományos pünkösdi búcsú, nagyjából félmillió magyarral, amely teljesen független attól, hogy itt járt az egyház feje. A legfontosabb a hit és az összetartozás, Jézus Krisztus és nem a pápa. Ő a látogatással csak segít az összetartozás átélésében, de a megváltás pontosan ugyanaz, mint nélküle, a pápai mise is ugyanaz lelkiségben, mint az aprócska kápolna istentisztelete.

Ez pedig tökéletesen érthető Csíksomlyón. Ezekre a külsőségekre mégis szükség van, hogy az említett erő látható és érezhető legyen, magyarként és keresztény emberként. A Csíksomlyói Segítő Szűz Mária-szobrát a ferences kegytemplomból nem szokták kihozni, emberemlékezet óta nem történt ilyen. Most mégis elhozták a nyeregbe, igaz, egy székely fiatalember legyint erre: az első és a második világháborúban is kihozták. De ebből is kiderül, a pápa látogatása fontos esemény.

A negyvenezres Csíkszereda erre a másfél órára a katolikus világ központja lett, egy, a világegyház számára alig ismert, a magyarságnak viszont kiemelt fontosságú várossá. A búcsújárást évente megélő szeredaiak is felbolydultak: aki nem tudott ott lenni, az is tévén nézte a pápai misét. Egy fiatal kiszolgálólány egy helybéli kocsmában meséli, neki dolgoznia kellett, de a tévén követte a szertartást, kapcsolgatva a Duna Televízió közvetítése és a román állami adó között. Az előbbin ugyanis feliratozva voltak románul a magyar énekek és beszédek, utóbbin viszont hallható volt a prédikáció magyar nyelven. Kicsit bonyolítva a nyelvi kavalkádot, a pápa prédikációja olasz nyelven hangzott el.

Mire véget ért a mise és a tömeg elkezdett szétoszlani, kisütött a nap is. A tömegben egy kis srác néz felém, rajta fekete baseballsapka, felirattal: No fear. Ez egy amerikai divatcég, s az angol nyelv rejtelmes felépítése eredményeként sok mindent jelent. Ebben a tündöklő, sáros, boldog nyeregben csakis azt jelentheti: Ne féljetek!