– Jelenleg lényegében minden függőben lévő folyamatot, minden kapcsolatot szüneteltetünk a belorusz oldallal – jelentette be Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter csütörtök este az 1+1 ukrán csatorna élő adásában.
Kuleba hozzátette, hogy Kijev akkor térhet vissza a korábbi kapcsolatokhoz, ha látja, hogy ezáltal nem éri majd „reputációs, politikai és morális kár” az ukrán államot.
A kétoldalú kapcsolatok felfüggesztése már az utolsó lépés volt az elmúlt időszak diplomáciai csörtéi után. Ukrajna és Belarusz korábban nagyon jónak számító viszonyát több fejlemény árnyékolta be: Minszk július végén 33 orosz fegyverest tartóztatott le, akik korábban feltehetően a Kelet-Ukrajnában zajló konfliktusban vettek részt. Kijev hivatalos kiadatást kezdeményezett, de a belorusz elnökválasztást követően Minszk a fegyvereseket Oroszországnak adta át. Ukrajna válaszul visszahívta a nagykövetét, ami először fordult elő a két ország kapcsolatában. Belarusz elnöke, Aljakszandr Lukasenka az országban kibontakozó tiltakozáshullám után többek között ukrán állampolgárokat is megvádolt tüntetések szervezésével, ami szintén nem tett jót a kapcsolatoknak.
Miután Kijev azt javasolta a szomszédjának, hogy párbeszédek útján, erőszakmentesen oldják meg a helyzetet, Belarusz utalásokkal reagált: Anatolij Glaz, a belorusz külügyminisztérium képviselője szerint Ukrajna elég sok tapasztalattal rendelkezik „bizonyos kérdésekben”, azonban az ukrán politikai kísérletek eredménye vitatható, nem kérnek a tanácsaikból. Mire Kijev azzal kontrázott, hogy a „gumibotokkal történő rendrakás nem vezet sehová”.
Volodimir Zelenszkij ukrán államfő. Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko
A két ország külügyminisztériumának heves reakciói ellenére az ukrán államfő, Volodimir Zelenszkij sokkal visszafogottabban fogalmazott. Nem volt könnyű helyzetben: a két ország valóban baráti, közeli kapcsolatokat ápol egymással. Ukrajna Belarusz második számú kereskedelmi partnere, míg Minszk az ukrán áruforgalomban a negyedik helyet foglalja el. Ezt a jó viszonyt Oroszország 2014-es beavatkozása sem szakította meg. Épp ellenkezőleg: Aljakszandr Lukasenka annak idején nem ismerte el a Krím félsziget orosz bekebelezését sem, és semleges maradt az ukrán hatalomváltás kapcsán. Ráadásul Minszk lett a fő közvetítője a keletukrán rendezésnek is 2014-től. Ugyanakkor éppen a hat évvel ezelőtti ukrán események késztetnék a logika szerint Zelenszkijt a belorusz ellenzék határozottabb támogatására, hiszen Ukrajnában is az utca népe győzött le egy autokratikus jellegű, oroszbarát vezetőt, Viktor Janukovicsot.
Zelenszkij nyilatkozataiban azt kívánta, hogy a belorusz helyzet békés úton, vérontás nélkül rendeződjön, és néhány napja elmondta, Ukrajna semmi esetre sem kíván beavatkozni szomszédja belügyeibe. Egy az Euronewsnak adott interjúban ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Lukasenka helyében új választásokat tartana nemzetközi megfigyelők részvételével, hogy utána senkinek ne legyen kérdése az eredményt illetően.
