Orosz beavatkozási kísérlet vagy félreértés?

Áll a bál Belaruszban: alig másfél héttel az elnökválasztások előtt a hatóságok 33 orosz fegyverest állítottak elő a választásokba való beavatkozás és terrorizmus gyanújával. Az ügy zavaros, és minden érintett fél mást állít: a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka külföldi beavatkozást emleget, a Kreml szerint félreértés történt, a belarusz ellenzék szerint viszont a jelenlegi államfő megrendezte az akciót.

Belarusian President Alexander Lukashenko takes part in the celebrations of Independence Day in Minsk, Belarus July 3, 2020. REUTERS/Vasily Fedosenko - RC2KLH9DDB4N Fotó: REUTERS

A belarusz állami hírügynökség beszámolója szerint a belarusz nemzetbiztonsági szolgálat, a KGB és a minszki speciális alakulatok emberei szerda éjjel csaptak le egy feltételezett fegyveres csoportra. A nemzeti biztonsági szervek állítólag arról kaptak információkat, hogy július végén több mint kétszáz fegyveres érkezett az országba, hogy destabilizálják az országot a választási kampány idején. Az előállított 33 ember a belarusz KGB szerint a CSVK Wagner nem hivatalos fegyveres alakulat katonája. A belarusz hatóságok egy Minszk környéki szanatóriumban vették őket őrizetbe. Korábbi sajtóhírek szerint a férfiak orosz turistákra nem jellemző viselkedésükkel és egyforma, terepszínű gyakorlóruhájukkal keltettek gyanút. A Kremllel szoros viszonyt ápoló és rendkívül zártan működő Wagner-csoport egy nyolc éve alakult orosz katonai magánvállalat, amelynek a fegyveresei szerződéses megbízásokat teljesítenek a világ számos országában. Olyan helyeken, amelyekhez Oroszországnak is stratégiai érdekei fűződnek. Feltételezhetően részt vettek a harcokban Szíriában, Líbiában, a Közép-afrikai Köztársaságban, Szudánban és Kelet-Ukrajnában is az oroszbarát szakadárok oldalán.

A rajtaütés képei bejárták a belarusz televíziós csatornákat, és meglepetést okoztak Moszkvában is. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője tegnap azt mondta, kimerítő tájékoztatást vár az ügyben Minszktől. Hozzátette: nincs információjuk arról, hogy az őrizetbe vettek törvénybe ütköző dolgot követtek volna el. Az orosz felsőház egyik képviselője, Vlagyimir Dzsabarov kiemelte, hogy Oroszország és Belarusz között testvéri a kapcsolat, és a Kremlben nem volt és nem is lehetett semmiféle terv az ország belpolitikai helyzetének destabilizálására. Leonyid Kalasnyikov képviselő szerint valamiféle félreértés történhetett, mert Oroszország mindig is támogatta Aljakszandr Lukasenkát (képünkön) és politikáját.

Erről másként vélekedik a belarusz elnök, bár közvetlen vádakat nem fogalmazott meg Oroszországról. Lukasenka néhány napja a rendvédelmi alakulatok előtt azt mondta, hogy résen kell lenni, ugyanis az országban hamarosan külföldi fegyveresek jelenhetnek meg, „profi katonák és banditák”, akik „különböző országokban szervezett provokációkból keresnek pénzt”.

A belarusz ellenzéki szakértők ugyanakkor mást sejtenek a háttérben: az ellenzéki verzió szerint a Wagner-csoport katonái átutazóban voltak Kelet-Ukrajnából, amiről a hatóságok is pontosan tudtak. A rajtaütésszerű elfogásuk két célt szolgálhat. Az egyik, hogy már csak másfél hét van vissza az elnökválasztási kampányból, egy külső fenyegetés pedig mindig mozgósítani tudja a szavazókat a hatalmon lévő erők javára. A másik cél Moszkva megzsarolása lehet: a Wagner fegyveresei Ukrajnának való kiadatásának a veszélye egy ideig megkötheti a Kreml kezét, és visszatarthatja Oroszországot a belarusz belpolitikába való esetleges beavatkozástól. Kijev tegnap kezdeményezte Minszknél az őrizetbe vett orosz zsoldosok közül azoknak a kiadatását, akik harcoltak a Donyec-medencei fegyveres konfliktusban.

Fotó: Reuters

A rajtaütés után Lukasenka összehívta a biztonsági tanácsot, amelyben a szükséges biztonsági intézkedésekről és a lehetséges korlátozó lépésekről volt szó. Tegnap az orosz nagykövetet berendelték a külügyminisztériumba, a letartóztatott személyeket pedig terrorista merényletek megszervezésével vádolták meg. Andrej Ravkov, a biztonsági tanács államtitkára szerint habár 33 embert fogtak el, az országban összesen akár kétszáz fegyveres is tartózkodhat, akiket most nagy erőkkel keresnek.

Az elnökválasztáson a jelenlegi elnök mellett négy másik jelölt vesz részt. Őket tegnap reggel bekérette a központi választási bizottság eligazításra. – A találkozó fő célja az volt, hogy figyelmeztessenek minket a lehetséges provokációkra, mert fegyvereseket tartóztattak le. És ilyen fegyveresekből még nagyon sok van az ország területén – idézte a Meduza hírportál az egyik elnökjelölt, Szergej Cserecseny szavait.