A belarusz ellenzék forrong, a kormányzat külföldi akcióról beszél

Alig három hét van hátra az augusztus 9-én esedékes belarusz elnökválasztásig, amely előtt az ország elmúlt húsz évének legérdekesebb választási kampányidőszakát láthatjuk. A hatóságok nemrég kizárták a versenyből az elnök két legesélyesebb kihívóját, az ellenzék napok óta tüntet, de a kormányzat külföldről pénzelt akciókat lát a történések mögött.

A választási bizottság döntése után a fővárosban, Minszkben és a nagyobb városokban ezrek vonultak utcára a kormány ellen tiltakozva. Az ellenzék szerint a rendőrség keményen lépett fel a tüntetők ellen, és csaknem kétszáz embert állítottak elő. Lidzija Jarmosina, a központi választási bizottság vezetője viszont azt mondta, hogy szerinte a tüntetéseket külföldi „politikai technológusok” szervezték meg, és Babariko bérelte fel őket pénzért. Mint fogalmazott: az effajta tüntetések teljesen újak az országban, és nem a társadalmi reakcióról van szó a választási bizottság eljárására. Egy korábbi, június végi tüntetés után Lukasenka az országban tapasztalható elégedetlenséget az ukrajnai Majdanhoz hasonlította, és külső szereplőket sejtett a zavargások mögött

Nők kizárva!

Aljakszandr Lukasenka javaslata szerint a belarusz alkotmányban rögzítenék, hogy csak az pályázhat elnöki pozícióra, aki katonai szolgálatot teljesített. Az államfő ezt azzal indokolta, hogy ne legyen az állam vezetője – és ezzel együtt a legfőbb parancsnok – az, akinek nincs személyes tapasztalata a hadsereg működéséről. Ez a javaslat lényegében kizárná a nőket az elnöki pozícióból, pedig a jelenlegi választási versenyben az ellenzéki jelöltek fele nő. A hatályos alkotmány szerint az állam elnöke lehet az a születésekor belarusz állampolgár, aki legalább 35 éves, választójoggal rendelkezik, és az elnökválasztást megelőző tíz évben állandóan az országban tartózkodott.