Patthelyzet alakulhat ki Minszkben, Lukasenka hibrid hadviseléssel riogat

Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök is szerepel azon a 118 nevet tartalmazó szankciós listán, amelyet elsőként Litvánia dolgozott ki. Lukasenka nyugati beavatkozást emleget, és diplomáciai mészárlásnak nevezi a külföldi reakciókat. A harmadik hete tartó tüntetések és sztrájkok nem álltak le, de a hatóságok bekeményítettek: a legnagyobb weboldalakat és hírportálokat betiltották, a tüntetések vezetőinél házkutatásokat tartottak. Szvjatlana Alekszijevics Nobel-díjas belarusz írónőt és az ellenzéki koordinációs tanács elnökét kihallgatták.

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belarusz írónő a szerdai kihallgatás előtt. Forrás: Nasa Niva, nn.by

Diplomáciai elszigeteltség

Az Európai Unió minszki nagykövetei csütörtökön egyeztettek Belarusz külügyminiszterével, Vlagyimir Makejjel az országban kialakult helyzetről – írja a belarusz tut.by hírportál. A megbeszélést a külügyminisztérium kezdeményezte, és zárt ajtók mögött zajlott le. Az Európai Unió az egy héttel ezelőtti rendkívüli csúcson nem ismerte el a belarusz elnökválasztás eredményét, és szankciókat helyezett kilátásba a választási csalásokban és a rendőrségi erőszakban érintett személyek ellen.

A konkrét európai szankciókban a balti államok léptek a leggyorsabban: szerdán Litvánia egy 118 fős szankciós listát hozott nyilvánosságra, amit a következő napokban fogadhatnak el. A listán a belarusz elnök, Aljakszandr Lukasenka is szerepel. Ha elfogadják a feketelistát, akkor a rajta szereplők nem utazhatnak be az ország területére, bankszámláikat – ha lenne ilyen – zárolják. Litvánia lépéseit a másik két balti állam, Lettország és Észtország is támogatja, és a szakértők szerint kiindulópontja lehet akár egy közös európai uniós szankciós listának is.

Lukasenka egy csütörtöki egyeztetésen határozott véleményt fogalmazott meg a nyugati lépések ügyében. A belarusz vezető szerint a Nyugat beavatkozik az ország belügyeibe, és „diplomáciai háborúba” kezdett ellenük. Úgy gondolta: Lengyelország azért érdekelt a helyzet destabilizációjában, hogy rátegye a kezét az ország északnyugati megyéjére, a grodnói területre, ahol több mint kétszázezer fős lengyel kisebbség él.

– Diplomáciai mészárlás kezdődött ellenünk a legmagasabb szinteken – idézte Lukasenkát csütörtökön a sajtószolgálata. – Ma a hibrid hadviselés egy meghatározott szakaszát láthatjuk Belarusszal szemben. (…) A tömegkommunikációs intézményeket és az információs szférát is áthatja ez a küzdelem, az egymásnak nekifeszülő felek háborúja – mondta a belarusz vezető.

A belarusz állami médiában napok óta nyugati légicsapásokkal és a NATO katonáival riogatnak. Az ország nyugati határait megerősítették, Lengyelország és Litvánia szomszédságában pedig nagyszabású hadgyakorlatok kezdődtek. Megszólalt az ügyben a NATO főtitkára, Jens Stoltenberg is; szerinte a belarusz hatalom a NATO-val takarózik a tüntetők elleni lépéseikben.

– A [belarusz] rezsim kísérleteit látjuk arra nézve, hogy ürügyként használják fel a NATO-t a tüntetők szétoszlatására, hogy hatósági erőszakot alkalmazzanak. Ez így nem igaz, mert semmilyen NATO-erősítés nincs a térségben – idézte Stoltenberget a TASZSZ orosz hírügynökség.

Good to meet @EUCouncil Defence Ministers to boost cooperation & discuss common concerns, including #Belarus. There is no #NATO buildup in the region, so any attempt by the regime to use this as an excuse to crack down on peaceful protesters is absolutely wrong and unjustified. pic.twitter.com/XuCIHYnvhu

— Jens Stoltenberg (@jensstoltenberg) August 26, 2020

Ugyanakkor Oroszország is segíthet Belarusznak a politikai helyzet stabilizálásában – erről Vlagyimir Putyin orosz államfő beszélt csütörtökön. Putyin szerint Moszkva egy rendvédelmi szervek munkatársaiból álló tartalékos egységet alakított ki, amelyet „szükség esetén” vethetnek be.

bekeményít A hatalom

Az elmúlt napokban Lukasenka egyértelműen elutasította a tüntetőkkel való párbeszédet, és a megtorló lépéseket választotta. Csütörtökön kihallgatásra idézték be a demonstrálók egyik vezetőjét, Marija Kolesznyikovát, a múlt hét elején alakult belarusz koordinációs tanács elnökségi tagját. Az ellenzéki szerv létrehozását Lukasenka egyik kihívója, a közben Litvániába menekült Szvjatlana Cihanouszkaja kezdeményezte, célja párbeszéd kezdeményezése a békés hatalomátadás érdekében. Az elnökségébe hét ismert ellenzéki és közéleti személy került, többek között a volt kulturális miniszter, Pavel Latusko és a Nobel-díjas belarusz írónő, Szvetlana Alekszijevics. A létrehozás után a belarusz főügyészség alkotmányellenesnek nyilvánította a szervezet tevékenységét, és nyomozást indított ellene. Latuskót kedden három és fél órán keresztül hallgatták ki az ügyben, a Nobel-díjas írónő, Alekszijevics pedig szerdán jelent meg a vizsgálóbizottság előtt.

– Úgy gondolom, hogy bármelyikünk büszke lehet ma a népére – mondta Alekszijevics a kihallgatás előtt az újságírói kérdésekre válaszolva. – Létrejött egy amolyan belarusz „brand”. A belaruszok lettek hirtelen az a nép, amelyet hirtelen megismert az egész világ. (…) Együtt kell maradnunk, nem engedhetünk, el kell kerülni a vérontást minden áron, lelkierőnk által kell nyernünk, a meggyőződésünk ereje által kell nyernünk – foglalta össze gondolatait az írónő.

Szvetlana Alekszijevics Nobel-díjas belarusz írónő a szerdai kihallgatás előtt. Mögötte nyakkendőben Pavel Latusko, a kép jobb szélén pedig Marija Kolesznyikova látható. Fotó: Nasa Niva, nn.by

A tüntetések nem álltak le

Az országban ezen a héten is folytatódtak a tüntetések és általános sztrájkok. Az RBK hírügynökség számításai szerint a sztrájkok által jelenleg megbénított vállalatok Belarusz éves GDP-jének a negyedét adják. A hatóságok a sztrájkszervező dolgozók letartóztatásával próbálnak tenni valamit a helyzet ellen. A munkások Aljakszandr Lukasenka lemondását és megismételt elnökválasztásokat követelnek.

A tüntetők közben új taktikával is próbálkoznak az alkotmányos keretek között: Minszk húsz választási körzetében aláírások összegyűjtésével kezdeményezték a parlamenti képviselők visszahívását. Jelenleg a belarusz parlament alsóházában, a képviselők házában a 110 képviselő között egyetlenegy ellenzéki politikus sincs.

Az országban szerdán és csütörtökön ismét akadozott az internet, a hatóságok pedig több mint hetven weboldalt tiltották be, többek között a legnagyobb, kormányellenes hírportálokat, mint a Belsatot, Evrorádiót, Szabadság rádiót, illetve olyan civil kezdeményezéseket, mint a Zubr és a Holosz platformot.