Várhelyi győzködi a szkeptikusokat

A csatlakozási tárgyalások Észak-Macedóniával és Albániával ideális esetben a jövő tavasszal kezdődhetnek – ígérte Várhelyi Olivér az uniós parlament külügyi bizottságának ülésén. A magyar bővítési biztos a kérdésben szkeptikus Dániával máris egyeztetett, hamarosan pedig a szintén vonakodó Franciaországba vezet az útja.

2019. 12. 04. 17:41
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Főként a Nyugat-Balkán csatlakozási perspektívája volt a téma a külügyi bizottság mai ülésén az Európai Parlamentben. Josep Borell kül- és biztonságpolitikai főképviselő mellett Magyarország uniós biztosa, Várhelyi Olivér is a képviselők rendelkezésére állt, akik leginkább az Ursula von der Leyen vezette új Európai Bizottság bővítési politikájára, így Észak-Macedónia és Albánia sorsára voltak kíváncsiak. Az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács októberben nem adott zöld jelzést a csatlakozási tárgyalások megkezdésének e két ország esetében. A bővítési és szomszédságpolitikai portfólióval megbízott Várhelyi ismét nyomatékosította: világos, hogy Észak-Macedóniát és Albániát egyaránt integrálni kell az EU-ba, az országok uniós perspektíváját senki sem kérdőjelezi meg.

– Még jóval a jövő májusi EU–Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt meg kell kezdenünk a csatlakozási tárgyalásokat – szorgalmazta a diplomata, aki kérdésre azt is kifejtette: tisztában van vele, hogy Albánia uniós tagságot célzó reformjait sok kritika éri, mégis úgy gondolja, hogy a két országgal egyszerre kell megindítani a tárgyalásokat. Mint mondta, készen áll arra, hogy Albániával is egyeztessen a vitás kérdésekről. Várhelyi Olivér arról is tájékoztatta a képviselőket, hogy hamarosan Párizsba utazik, a bővítés kérdésében szintén szkeptikus Dániával pedig máris egyeztetett. Októberben Franciaország, Dánia és Hollandia vezetői vétózták meg az észak-macedón és albán előrelépést.

Az ülésen Törökország és az Európai Unió pillanatnyilag konfliktusos kapcsolata is szóba került. A magyar biztos szerint az egész kapcsolatrendszer vizsgálatra szorul, ebben pedig valamennyi uniós intézménynek – így a tagállamok tanácsának, a bizottságnak és a parlamentnek – is részt kell vennie. – Alapvető szabadságjogok, médiaszabadság, újságírók bebörtönzése – sorolta Várhelyi a leginkább vitás ügyeket, hozzátéve: Brüsszelnek alapvető problémája van a Ciprus melletti török próbafúrásokkal is. (Ankara korábban olaj- és földgázmezők után kutatva küldött hajókat a térségbe, az EU szankciókat ígért emiatt.)

Az Európai Bizottság az új összetételében, Várhelyivel a soraiban ült össze először. Ursula von der Leyen bizottsági elnök az ülést követően maga is beszélt a Nyugat-Balkán uniós integrációjáról, és stratégiai hibának nevezte, hogy halasztást szenved a tárgyalások megkezdése Észak-Macedóniával és Albániával. – Pozitív üzenetet kell küldenünk a régiónak – hangoztatta, ugyanakkor nem zárkózott el a csatlakozási folyamat felülvizsgálatától sem, amit főként Emmanuel Macron francia elnök szorgalmaz. Erről a felülvizsgálatról Várhelyi is szólt a külügyi bizottságban: szerinte dinamikusabb eljárásra van szükség, és egyes uniós programokba – környezetvédelmi megállapodás, digitalizáció – már a csatlakozás előtt be kell vonni az egyes szakpolitikák célországait.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.