Vidnyánszky Attila: Kezdődhet az érdemi munka

A koronavírus-járvány mindenkit – színészt, rendezőt, munkatársakat – olyan kihívás elé állított, amilyennel még nem találkozott három évtizedes pályafutása során Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója. Mint mondja, tavaly napi kétórás online műsorral, a második és harmadik hullámok idején pedig előadások streamelésével szolgálták ki nézőiket. Ennek természetesen van némi pótkávéíze, de kétszeres haszonnal járt: közönségüktől rengeteg szívmelengető és támogató üzenetet kaptak, vagyis sokan elismerték erőfeszítéseiket. A másik építő következménye a munkával töltött karanténnak, hogy a színészeik, munkatársaik formában maradtak. Így például a többszörösen elhalasztott Rómeó és Júlia-bemutatón – amelyet végül az évad zárásaként, június 11-én sikerült megtartaniuk – nagyszerű, kiérlelt színészi teljesítményeket láthattak a nézők.

Az Olvasat.hu interjúja rákérdez a Nemzeti Színház 2021/2022-es évadának bemutatóira, melynek kapcsán Vidnyánszky Attila kifejti: ambiciózus és megalkuvásoktól mentes évadot terveznek, emellett készülnek a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozóra (Mitem – Madách International Theatre Meeting) és megannyi fontos eseményre. Az idén pótolják a tavaly augusztusban, a járvány miatt elhalasztott Csíksomlyói passió debreceni bemutatóját. – A 2018-as, több mint huszonötezer ember előtt megtartott csíksomlyói előadás óta a Csíksomlyói passióval indítjuk az évadainkat. Ezzel a számunkra is lelki feltöltődéssel járó előadással mintegy rituálisan megkezdjük a munkánkat a nyári szünet után. Ez a folyamat nem elhatározásból, hanem spontán alakult ki, hiszen nem mi kezdeményezzük ezeket a fellépéseket, hanem sorra hívják meg városok az előadást. A debreceni református Nagytemplom előtti előadás természetesen jelképes erővel bír, és ennek az invitálásnak köszönhetően továbbra sem szakadunk ki a Passióval a szakrális térből. Bár már több meghívásunk is van jövőre, a tervezett helyszínekről még korai volna nyilatkozni – mondja a vezérigazgató.

A szeptemberben megrendezett Mitem is szóba kerül. Mint megtudjuk, a nemzetközi színházi élet egyik rendkívül jelentős alkotója, az amerikai Robert Wilson társulata egy Oidipusz-feldolgozással érkezik ősszel. Elfogadta a meghívásukat a görög Theodórosz Tersopulosz, a román Silviu Purcărete egy Az ember tragédiája rendezéssel, az erdélyi Tompa Gábor, aki a portói portugál nemzeti színház egyik előadását hozza el, de jön a szentpétervári Alekszandrinszkij Színház és az olasz Piccolo Teatro. Először érkezik a Mitemre a Kolozsvári Állami Magyar Színház, és határon túlról jön majd a temesvári, a szatmárnémeti teátrum, továbbá a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely. A gazdag szakmai programkínálatból kiemelkedik a Bérczes László rendezte Törőcsik Mari-emlékest, amelynek részeként a színpadon is búcsút vesznek a Nemzeti Színház, a magyar színjátszás és a nemzetközi színházi élet egyik legjelentősebb színművészétől.

Ősszel új tanári karral, új vezetéssel s részben új helyszínen folytatja a Színház- és Filmművészeti Egyetem a működését. – Most már bizakodhatunk abban, hogy az egyetem modellváltása körüli viharok lassan elülnek, és kezdődhet az érdemi munka. A megszokott túljelentkezés mellett zajló felvételik lassan véget érnek, most éppen az én színházrendezői osztályom alakul ki, és rengeteg fiatal, ambiciózus, tehetséges jelentkezőt ismertünk, hallgattunk meg. Ezek a fiatal emberek tanulni, épülni, fejlődni szeretnének, és a széles körű, rendkívül durva ellenpropaganda dacára láthatóan belénk vetik a bizalmukat. A tanári kar sok remek szakemberrel egészült ki, a lerongyolódott, áldatlan állapotban lévő épületeket felújítottuk, a szenátus megkezdte munkáját, tervezzük az új campust – tehát készen állunk – foglalta össze Vidnyánszky Attila.

A teljes interjú itt olvasható.

(A borítóképen Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezérigazgatója látható. Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt)