– A dal célja az volt, hogy békére való törekvést és szeretetet, összefogást fejezzen ki. Minden zenei műfajt átölelve ismert előadókkal közösen alkották újra Seress Rezső ismert dalát. Milyen történések motiválták abban, hogy kezdeményezzen egy ilyen zenei összefogást?
– Azt éreztem, hogy nemcsak engem szorongat, hanem sokakban kelt feszültséget a háború, s akkor még a választások is. És nagyon káros, ha eluralkodik rajtunk a stressz. A leglényegesebb dolgunk, hogy azt a kis időt, ami ezen a Földön adatott, meg tudjuk becsülni. Amikor Ukrajnában a legnagyobb fegyverropogások voltak, Budapesten egy játszótéren szemtanúja voltam, ahogy egy orosz és egy ukrán kisgyerek együtt játszott. S ekkor jött az ötlet, hogy megszólítom azokat az embereket, akik hozzám hasonlóan azt gondolják, hogy a békénél nincs fontosabb. Magyarország túl sokat háborúzott már ahhoz, hogy megint bajba keverje magát. Az a stratégiai nyugalom, amiről Orbán Viktor miniszterelnök úr beszélt, fontos számomra. Azt hiszem, a művészvilág képes egy ilyen csodálatos szerzeménnyel a békét szolgálni. A Seress-dal ugyanis sokakat ráébreszthet arra, hogy az élet csak szeretetben teljes.
– A háború kitörése óta hazai és külföldi művészemberek nyilvánosan, akár produkcióval is kiálltak a béke mellett. Mitől más ez a mostani kezdeményezés?
– Számomra fontos a hitelesség, s ezek a művészek mind hitelesek ebben a dalban. Egy ilyen éles helyzetben Európában mindenkinek meg kellene ragadnia minden eszközt arra, hogy a maga módján kifejezze a béke iránti elkötelezettségét. Nagyon bízom benne, hogy a dal nyitott fülekre talál, s a rádió sűrűn fogja játszani. Amióta csak foglalkozom ezzel a dallal, érzem, hogy hat. Sokkal nagyobb a béke bennem, illetve a körülöttem lévő emberekben is.
– Megéli a békét?
– A dal utómunkáit végző kollégák azt mondják, hogy egyszerűen szenvedélyes, amit létrehoztunk. Igen, a békét meg lehet élni szenvedéllyel, amikor nehézségek vannak. S úgy is tudunk harcolni, hogy a béke az eszköz és egyben a cél is. Megértőek és elfogadóak maradunk egymás iránt. Magyarországon még mindig van mit tanulni a békéről, a szeretetről, az elfogadásról. Épp zarándoklaton vagyok, miközben ez a telefonbeszélgetés zajlik – és még egy ilyen helyen is, mely a békéről szólna, váratlanul felcsapott a feszültség. S azonnal mindenkiből az egó, a kardoskodás jött elő, s a megértés csak megkésve. A szeretetdal azt szimbolizálja, hogy igenis vállaljuk be az őszinteséget – a béke és a szeretet minden ember alapvető igénye.
– Kik dolgoztak együtt ezen a dalon és milyen hatást szeretne kiváltani?
– A zenei és színházi szakma színe-java. Kossuth-díjas, elismert művészek mondtak igent a felhívásomra; Böjte Csaba tisztasága és a nemzeti érzéseink, a dal üzenete melletti elkötelezettségünk szerintem vitathatatlan. Ha a legnépszerűbb rádiók minden reggel lejátszanák a közös dalunkat, s hallanák az emberek, hogy a raptől az operáig milyen széles skálán tudnak a művészek harmonizálni, akkor elérne mindenkihez a példánk: hogy igenis lehetséges szeretetben és békében együttműködni. Minden közreműködő imádta, hogy ennyi stílusban tudunk közösen dolgozni. Voltak köztük is nézeteltérések, de a végén olyan erővel tudják mondani, hogy gyerekek, szeressük egymást, hogy még hihetőbb lesz. Az idős művészek olyan tűzzel élték bele magukat, hogy ezt el kell tanulnunk tőlük, hiszen ők tudják, milyen volt ’56, tudják, hogy az ellentétek miatt milyen károk keletkezhetnek egy nemzetben. Csoda született a béke jegyében. Aminek a jelképrendszere, az üzenete, minden szava igaz. Nem tettünk hozzá, nem vettünk el belőle, ezért kívánjuk, hogy mindenki lazuljon, dőljön hátra, és engedje, hogy hasson. Úgy gondolom, hogy ez a szeretet nemzeti összművészeti projektje, és széles körben megtalálja majd a szeretetkompatibilis embereket. Annyira szívemen viselem a dalt, hogy a hangszereléstől a stúdióig minden részfeladatban benne voltam.
– A videóklip vizuális világát ki tervezte meg?
– A helyszíneknél mindenképpen meg kell említenem egy nevet. Varga Tündének köszönhetjük a fóti templom és a Halászbástya varázslatos látványát háttérként a klipben. Mellette Géczy Dávid volt az, aki elképesztően jó rendezőként társult a projekthez. Felemelő volt vele dolgozni, hiszen minden ötletemet értette, így az a történet valósult meg, amit én szerettem volna. A Seress-átiratot készítő zeneszerző, Elek Norbert pedig varázsolt. Azonnal meg tudta fogni a zene gerincét, én mondtam valamit, s ő azonnal át tudta ültetni zenébe. Olyan volt a munkafolyamat, mintha a jóisten segítette volna.
– A premier dátuma sem véletlen.
– Igen, a dalt, a szeretet és béke dalát, a Szentlélek áradásának napján, pünkösdkor szerettük volna élesíteni. Hiszen ez a pünkösd értelme, s jusson el ezen keresztül is minden emberhez. A koronavírus-járvány után terjedjen úgy, mint a szeretet vírusa. Én hiszek ebben, ezért vagyok éppen zarándoklaton, hogy ezt gyakoroljam. Szerényen hiszek a dal sikerében is. S csak remélem, hogy az emberek lehalkítják kicsit az elméjüket, s csak élvezik, hogy a szeretetről és a békéről milyen csodás összművészeti alkotás jött létre.
