Demeter Szilárd a megnyitón tartott beszédében az emlékezés gesztusáról szólt, a kétszáz évvel ezelőtt született márciusi nagyságaink klubjáról, akikre az utókor mindig emlékezni fog, mert ők a hősök és példaképek közössége.
– Igaza van Márainak, hogy „mindig a költők csináltak legelőből hazát", de a hazát hazaként megélni és megtartani a mi dolgunk. Ebben ma is segíthetnek ők
– mondta Demeter Szilárd. Ünneplésre hívta az utókort, hogy emlékezzen a teremtő–alkotó magyar művészekre, hiszen „ők ugyanannak a szabadságnak a harcosai, amelyet ma is védünk, ugyanaz a nemzeti felhajtóerő vette rá őket arra, hogy ennek a szabadságnak a kereteit tágítsák, mint ami ma is fűt bennünket, ugyanarról az anyaföldről rugaszkodtak el szárnyalni, ahol ma beszélünk”. Demeter Szilárd előző napi, a Fiumei úti Pantheonban Orlay Petrich Soma kétszázadik születésnapja alkalmából megtartott beszédében kiemelte, hogy
a márciusi nagyságaink voltak az elsők, akik túlléptek a Kant által megfogalmazott imperatívuszon, és mertek magyarul gondolkodni és beszélni. Majd folytatta, hogy fontos az értékítélet és a szabadságért a magyar művészek mertek tollal és ecsettel küzdeni és soha nem adták fel, akár az életüket is készek voltak feláldozni.
– Nem a nemeket szaporítottuk, hanem az igeneket. Nem áldozati pózból támadtunk, hanem szabadságharcosként feszültünk neki a világnak. Nagyon más testtartás!
– szögezte le.
A megnyitón Demeter Szilárd Vajda Jánost „Mont Blanc-embernek” nevezve kiemelte, hogy a költő művészete és életútja megmutatja, hogy – a hősök is emberből vannak – a szabadság következményéből tételőző magánnyal. Vajda János egykori honvéd emígyen foglalta össze a lényeget: „Még azt mondják, hazudozzák, / Hogy magadnak gyönge vagy. / De ha kell harcolni másért, / Szolgai liberiáért –/ Erőd óriási, nagy!”
Vajda megmutatja a szabadság kapuját, a csillagkaput, amelyen eljött az idő, hogy belépjünk. Ahogyan az egyik legszebb versében is írja: „…szívem kigyúl,/ Mint hosszú téli éjjelen/ Montblanc örök hava, ha túl/ A fölkelő nap megjelen…”
Befejezésképpen Demeter Szilárd jelképesen egy csillagkaput avat.
– Amennyiben szerencsénk van, akkor az örök hó olvadozik egy keveset, és az így keletkező csermelyből szomjunkat olthatjuk. Ha elég bátrak vagyunk belépni a kapun, és ha elég bátrak vagyunk szabad forrásból inni – tette hozzá a főigazgató.
A teljes beszéd az Origón olvasható.
Néhány név a márciusi kétszázasok klubjának névsorából:
Ágai Adolf (12), Bérczy Károly (27), Bozzai Pál (19), Bulyovszky Gyula (21), Degré Alajos (28), Dobsa Lajos (24), Emődy Dániel (29), Szathmáryné Farkas Lujza (30), Gaal Ernő (?), Hamary Dániel (22), Hatala Péter (16), Hermann Rosenfeld (?), Irányi Dániel (26), Irinyi József (26) Jókai Mór (23), Kléh István (23), Koplánszki Károly (18), Korányi Frigyes (19), Lehotzky Pál (27), Nyáry Albert (20), Oroszhegyi Józsa (26), Pálffy Albert (28), Petőfi Sándor (25), Sebő Antal (18), Sükei Károly (24), Szathmáry Pál (?), Szegfi Mór (23), Szikra Ferenc (?), Telepy Károly (19), Vajda János (21), Vasvári Pál (22), Vidats János (22)
(Elhangzott Vajda János születésének 195., halálának 125. évfordulóján a váli Vajda János-emlékház megújított állandó kiállításának megnyitójaként 2022. október 22-én)
Borítókép: Demeter Szilárd (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)
