Szlava Polunyin: A hallgatást nem lehet cenzúrázni

A Snow Show cirkuszi társulata június 16–18. között Budapestre látogat a világszerte ismert előadással a Mitem és a 10. színházi olimpia meghívására. Az utazás és a próbák előtt a rendező, Szlava Polunyin megosztotta velünk néhány gondolatát.

Fotó: Anna Hannikainen

– Mi vezetett az ön által alapított Licegyeitől a Snow Show társulatáig?
– A Licegyei Színház 1991-ben bezárt, a Snow Show társulata viszont napjainkig összetart, már harminc éve – egyszerűen azért, mert szeretjük ezt az előadást. Még ma is úgy viszonyulunk minden egyes próbához és megméretéshez, mintha az lenne az első nagy fellépésünk.

– Valóban érmefeldobással döntik el, hogy melyik művész melyik karaktert játssza az adott előadásban?
– Nem szó szerint érmefeldobással, de a módszer valami hasonló. Nagyon gyakran változtatom a játszók szerepeit, és ezt csak közvetlenül az előadás előtt közlöm velük. Ezenkívül a stíluson is változtatni szoktam: ma drámát játszunk, holnap shakespeare-i tragédiát, holnapután farce-t. Mindez segít abban, hogy az előadás élő, friss maradjon.

– A családja is szerepel a Budapestre látogató produkcióban – ki a színpadon, ki a színfalak mögött. Miként hat ez a szakmai légkörre?
– A családom mindig mellettem állt. Nem tudom, hogyan lehetnék sikeres bármiben, ha ők nem lennének velem, nem osztoznának velem minden vidám és szomorú percben egyaránt. Ha nem támogatnák az ötleteimet, a vállalkozásaimat, és nem zengene a házunk a nevetésüktől, az számomra teljesen elképzelhetetlen lenne.

Hétvégén a Snow Show kápráztatja el a színházi olimpia közönségét (Fotó: Vladimir Misukov)

Programok, rekordok, riportok a Kultúrnemzet színházi olimpiai gyűjtőoldalán! Kattintson IDE!

Borítókép: A rendező a nézők között figyel (Fotó: Anna Hannikainen)