A Hajós utcai FreylerArt Galériában április 5-től, négy héten át látható Ziffer Sándor (1880–1962) A Luxembourg Párisban című, eddig lappangó, Franciaországban készült festménye. Ziffer alkotásai legnagyobb számban Erdélyben és Magyarországon vannak. Számos képe található a németországi Berlinben, Hamburgban és Münchenben, ahol tanult és dolgozott, ezenkívül nagy ritkán fel-felbukkan egy-egy darab Párizsban, illetve Franciaországon belül.
A Freylerart Galéria kiadott egy külön exkluzív művészeti kiadványt a festményről, amelyben egy átfogó tanulmány szerepel a kutatási eredményeikről és néhány személyes élmény is a kép azonosításáról: – A festmény egy jó nevű vidéki orvos és családja tulajdonában volt körülbelül az ötvenes évektől. A családfőtől megtudtuk, hogy édesanyja művészetszeretete miatt vásárolták meg, egy figyelmükbe ajánlott képkereskedőtől a „Rónai”-festményt. A kép költözésről költözésre ment velük, értékéről annyit tudtak, hogy „valószínű sok, hiszen egy Rippl-Rónai”.
Kollégámmal, amikor a dombos részen elhelyezkedő gyönyörűen rendben tartott családi házhoz értünk, még nem sejtettük, hogy a magyar művészettörténet egy rég nem látott gyöngyszemét találjuk meg.
Az átküldött fotókon láttuk, hogy egy nagyon jó kezű piktor alkotása, az időszakot is belőttük 1910 körülire, és azt is tudtuk a képet nézve, hogy nem Rippl-Rónai. A kedves beinvitálás után a nappali asztalán megpillantottuk a képet, majd vizsgálni kezdtük. Miután engedélyt kértem a tulajdonosoktól, hogy a keretből kivegyük és üveg nélkül is megtekintsük, kivittük a napsütötte teraszra a festményt. A védőüveghez a kép felőli oldalon nem mertek nyúlni, így az évtizedek alatt itt-ott foltos lett, és sem a színek, sem a részletek nem látszottak annyira. Szinte levegőt kapott, fellélegzett a festmény, nekünk viszont egyre jobban elállt a lélegzetünk. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb színes részletek bontakoztak ki a szemünk láttára. Hálásak voltunk a pillanatért, hogy részesei lehettünk.
A napfényben állva a színek kontúrjai kezdtek élesedni, elválni. A bordós utólag rápingált Rónai szignó alatt és a balusztrád elemei között megpillantottam a fekete színnel írt, jól ismert, enyhén dőlt, szálkás Ziffer Sándor aláírást. Együtt örültünk a családdal, felejthetetlen pillanat volt.
Később megbeszéltük a részleteket a restaurálásról, keretezésről, illetve a kutatásról, a kép tanulmányáról, valamint a publikálásáról, melyet ezúton is köszönünk nekik – idézi fel a kiadvány. A szerencsés véletlenek sokaságát felvonultató történetnek szinte csodával határos végeredménye, hogy a festmény nem „alszik” további 50-60 évet.
A festmény története Ziffer második franciaországi útján, 1910 őszén kezdődött, mely egyben utolsó párizsi útja is volt.
A Luxembourg-palota épületének egyik oldalán egy grandiózus park, a Luxembourg-kert található, ahol Ziffer a képet megfestette, a másik oldalán pedig egy utca, a Rue de Vaugirard, melynek 30-as számú házában lakott a fiatal művész.
2024-ig a második párizsi korszakából csak néhány festményt ismert a szakma, köztük olyan remekműveket, mint a Kilátás az udvarra, (Rue Vaugirard), 1910 című (Magántulajdon), illetve a Hajók a Szajnán, 1911 című (MNG) festményeket. Mindkettőt kiállította a XXVII. Salon des Indépendants, 1911. április 21.–június 13. között megtartott tárlatán, ahol öt festménnyel szerepelt.
Ziffer Sándor A Luxembourg Párisban című festménye tökéletesen visszaadja a tízes évek hangulatát. A kép bal oldalán egy hölgyet látunk fekete kabátban, szürke pelerinnel, mályva kalapján sötétkék virág.
A teraszon lévő sárgás székek egyikén ülve, kezét a fejéhez emelve élvezi a park nyújtotta természet közelségét Párizs szívében. Mögötte egy kalapos úr sziluettje rajzolódik ki, pisztáciazöld színű kabátban. A merész perspektíva alkalmazásával készült festmény a korai magyar modernizmus egy kiváló szemet gyönyörködtető darabja, mely a korabeli francia nagymesterek és az École de Paris művészeinek modern avantgárd alkotásai között is megállja a helyét, s a világ bármelyik múzeumának XX. század eleji kollekciójában szerepelhetne.
