Ez a mű a korábbi forrásoknál mélyrehatóbb képet ad arról, hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott a Sorstalanságot jegyző, Nobel-díjas író – közölte a Kertész Imre Intézet az MTI-vel.
A Kertész Imre Intézetet fenntartó Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában 2020 decemberében jelent meg a Nobel-díjas író Világvég-történetek című elbeszéléskötete, amelyet még Kertész Imre állított össze 1995-ben.
A könyv a szerző korábbi, kevésbé ismert műveiből egy kisregényt, két elbeszélést, két novellát és egy esszét tartalmazott – olvasható a közleményben.
Az egyik műhelynapló kiadása követi a másikat
Mint írják, két évvel később – Kertész Imre húsz éve átadott irodalmi Nobel-díjának évfordulóján – jelent meg a Sorstalanság című világhírű regény 33. kiadása, amelynek alapját az 1993-as, a szerző által átdolgozott kiadás adta.
A kötet különlegessége volt, hogy a szöveg idegen és régies kifejezéseinek megértését magyarázó jegyzetek segítették. Kertész Imre születésnapján, 2023 novemberében ismerhette meg a közönség a Vázlatok – Feljegyzések, tématervek 1958–1963 című műhelynaplót, amelyet a Sorstalanság megírásával párhuzamosan vezetett a Nobel-díjas író.
A „műhelyfeljegyzéseket” és eddig sosem publikált novella-, kisregény- és színműterveket egyaránt tartalmazó kötetben nyomon követhető volt az az alkotófolyamat, amelyben Kertész irodalmi formába öntötte a haláltáborokban átélt élményeit.
A Sorstalanság keletkezéstörténetét árnyalja tovább a Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány kiadásában az idei könyvhétre megjelent Lét és írás – Feljegyzések 1959–1973 című szövegfüzér.
Ezt az anyagot Kertész Imre a regény 1973-as visszautasítását követően állította össze a mű születéséhez kapcsolódó dokumentumokból.
A könyv bemutatója szerdán 16 órakor lesz a Kertész Imre Intézetben
A könyv minden korábbi forrásnál mélyebb betekintést nyújt abba, hogyan gondolkodott, valamint hogy milyen irodalmi, filozófiai és történeti műveket olvasott Kertész Imre – olvasható az összegzésben.
Mint írják, az író önéletrajzi feljegyzéseit mintegy 400 magyarázó jegyzet, gazdag fogalomtár és informatív névmutató kíséri. A kötet utószavában pedig Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a kézirat keletkezéstörténetét, irodalmi és filozófiai adalékait tárja az olvasók elé.
A könyv bemutatója szerdán 16 órakor lesz a Kertész Imre Intézetben. A kötetről a 95. Ünnepi Könyvhéten beszélgetés is lesz június 15-én 10 óra 30 perctől a Vörösmarty téri színpadon. Június 15-én pedig 12 óra 30 perctől ismerteti a mű keletkezéstörténetét Soltész Márton, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatója a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány standjánál – áll a közleményben.
