Kisvárosi nyugalom lengi körül a múltat Gyula városában

Gyula város neve hallatán sok embernek először a vár, a fürdő, esetleg a hungarikummá minősített gyulai kolbász jut eszébe. Ezekre az értékekre a gyulaiak is rendkívül büszkék, ahogy polgármesterük írja a város honlapján, de ezen túl számos épített, természeti és szellemi kincsük van, amely jellemzi a város múltját és jelenét, egyúttal meghatározza jövőjét is. Összeállításunkban egy kis képet adunk a városról és ízelítőt a gyulai nyár kulturális, gasztronómiai és szabadidős lehetőségeiből.

Gyula impozáns épülete az Almásy-kastély Látogatóközpont. Fotó: Facebook

Gyula a vizek városa, a Fekete- és a Fehér-Körös összefolyásától nem messze, utóbbi bal partján épült. A Dél-Alföld régió minősített gyógyhelye, így szinte kötelező program a várfürdő meglátogatása. A városnak már a török uralom előtt is volt hideg vizes fürdője, de természetesen a török időkben virágzott fel a fürdőkultúra. A Gyulai Várfürdő az Almásy-kastély nyolc és fél hektáros parkjában épült fel a múlt század második felében. Ma már a tizenkilenc medence, élményfürdő, gyerekparadicsom és kiváló gyógyvize is vonzza a látogatókat. A gyulai vár a XVI. század második felében Eger és Szigetvár mellett az ország három legerősebb végvárának egyike volt. Mai, teljesen megújult formájában 2005-től huszonnégy kiállító teremmel várja a látogatókat. Nemcsak kiállítótér, hanem egy élettel teli hely is, hiszen nagyobb rendezvények kapcsán begyújtják a kemencét, sülnek a finom kenyerek, fellobban a kovács tüze, elindul a fazekaskorong. 

A gyulai vár (Fotó: Székelyhidi Balázs / MW)

Gyula nyári programjai

Néhány óra Gyulán tartózkodás után már érezzük a város nyugalmat árasztó békéjét. Látjuk a kerékpáron közlekedő helyi lakosokat, beszélgetünk az éttermek és boltok kedves és közvetlen munkatársaival. Szemléljük a szecessziós épületeket, amelyek egész sorát köszönhetik Pfaff Ferenc építőmesternek. Az 1908 és 1912 között elkészült épületeinek az utcavonalhoz igazodó, elegánsan ívelő homlokzatai, szamárhátíves oromzatai, téglaszalagjai jellegzetes növényi és népművészeti motívumokkal tarkítják a városképet. 

Itt található az ország második legrégibb cukrászdája, amelyet 1840-ben alapított Salis András cukrászmester. A ház copf és empire stílusú elemekkel épült, de magán viseli a korai klasszicista jegyeket is. A termekben korhű és eredeti biedermeier berendezési tárgyak láthatók. Az egykori cukrászműhely helyén cukrászmúzeumot rendeztek be korabeli eszközökkel.

 Balogh László és a Kézműves Cukrászat 2004 óta üzemelteti, és nagy becsben tartja a patinás cukrászdát. Érdemes e falak között vagy a teraszon elfogyasztani egy különleges süteményt vagy megkóstolni a főzött fagylaltokat, bonbonokat. 

Gyula híres cukrászdája, a Százéves cukrászda (Forrás: Facebook)

Sétánk során teljes pompájában látjuk a gyönyörűen felújított Almásy-kastélyt. 

Állandó kiállításukon az épületben egykor élt főurak életének színes világa mellett az őket kiszolgáló személyzet mindennapjait is bemutatják. Időszaki kiállításuk pedig az első ecsetvonásoktól a világhírnévig követi végig Munkácsy Mihály életét.

 Szombatonként A kastély gyertyafényben programon szó esik például az egykori gyulai játékbarlangokról, Sissi gyulai látogatásáról vagy a főúri világnak szóló szépségtippekről, majd gyulai termékekkel kínálják a vendégeket. A kastélyt körülöleli egy park is, amelyben platánok, tölgyek és berkenyék árnyékában hűsölve érezzük: vidéki kisvárosi nyugalom lengi körül a múltat.

Most szerdán a gyulai népművészeti értékmentés részeként szakvezető kíséretében tekinthető meg a Gyulavári Kastély és a népművészeti emlékszoba. A hagyományokat egy helytörténeti gyűjtemény és a Dél-Alföldön évszázadok óta együtt élő nemzetiségek néprajzi, népművészeti tárgyainak kiállítása eleveníti fel. Az emlékszoba gyűjteménye keresztmetszetet ad például a történelmi Magyarország díszítő művészetéről és a „gyulai szőttes” történetéről. 

Augusztus 17-ig tartanak a Gyulai Várszínház programjai, amelyek különböző korú és érdeklődésű közönségrétegeknek biztosítanak minőségi nyári művészeti élményt. E hét csütörtökön látható például a Bohóc kerestetik című saját bemutatójuk, amely a világhírű román–francia író, Matei Visniec groteszk, abszurd drámája nyomán készült, Béres László rendezésében. Vasárnapig tart az Erdélyi hét című színházi fesztiváljuk, amelyen minden nap más-más színház előadását láthatják az érdeklődők, és számos további program várja a látogatókat.