Az írópáros Gyulán néhány éve már bizonyított a Hamlear című, másutt is sikerrel játszott darabjukkal és az Irodalmi humorfesztiválokon történt parádés szerepléseikkel. A Gyulai Várszínház felkérésére írt darab, az Erkel és a felkelés műfaji meghatározása dalos bohóság két részben. Ez is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk, hanem egy elképzelt történetet alkottak meg a szerzők.
Erkel és a felkelés a gyulai várszínpadon
Az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette vonul vissza szülővárosába, Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok.
A komédia arra a gondolatra épít, hogy csak egy kicsin múlt, hogy már 1848 őszén nem nyertük meg a szabadságharcot. A cselekmény központi motívuma, a nőrablás ugyanis nem kitaláció. A Szarvas kocsma törzsvendégei valóban úgy akarták győzelemre vinni a szabadságharc ügyét, hogy Radetzky tábornagy lányát, Wenckheim gróf feleségét fogságba ejtik, és megzsarolják az apját. Azonban a terv meghiúsult. Ha a kocsma elszánt dalárainak sikerült volna elrabolniuk Radetzky marsall leányát, a császári had nyilvánvalóan azonnal leteszi a fegyvert. Csakhogy, az élet nem forgatókönyv szerint íródik.
A címszereplő Erkel Ferenc, a cselszövők és a tizennyolcadik évét nemrég betöltött Ferenc József – aki a trónra lépéstől menekül és szerelmet üldöz – megszállott terveinek kereszttüzében lemond saját pihenésének ábrándjairól, hogy mentse a menthetőt.
A szerzők az Erkel-életmű némileg mellőzött műfajához, a vígoperához fordultak mintáért. A cselekmény felépítésében két Erkel-opera, a Sarolta és a Névtelen hősök (utóbbi a forradalom idején játszódik) fordulatai sejlenek fel, kiegészülve olyan, Erkel is vezényelte vígoperákra tett utalásokkal, mint például A sevillai borbély. Az Erkel-rajongók az életrajz fontos elemeit, például a sakk iránti lelkesedést is felfedezhetik a műben.
Az alkotók célja, hogy a folyamatában játékos, kimenetelében elgondolkodtató darab fikciója minél több, az Erkel-életrajzhoz és -életműhöz köthető, valóságos elemből álljon össze egységes történetté. A mű zenei részei ezért is származnak Erkel operáiból, de nemcsak a cselekmény mintáit adó, hanem inkább a jól ismert, népszerű darabokból. Mindez a konkrét helyzetekhez illő, új, mulattató szövegekkel.
Egyetérthetünk Zalán Tibor íróval, aki a könyv fülszövegében többek között arról ír, hogy a mű lényege a humor és az írói bátorság, amivel a két író a történelmi személyeket és a valósághoz köthető tényeket kezeli. Valóban régen nevettünk ennyit és gondolkodtunk el egyszerre történelmen, sőt történelmi szereplő magánéletén, viselkedésén, emberi játszmáin. A mesterien szerkesztett darabban fontos szerepet játszik a véletlen és a tévedés, akárcsak más nagy nevettetők esetében.
