Az írópáros Gyulán néhány éve már bizonyított a Hamlear című, másutt is sikerrel játszott darabjukkal és az Irodalmi humorfesztiválokon történt parádés szerepléseikkel. A Gyulai Várszínház felkérésére írt darab, az Erkel és a felkelés műfaji meghatározása dalos bohóság két részben. Ez is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk, hanem egy elképzelt történetet alkottak meg a szerzők.
Erkel és a felkelés a gyulai várszínpadon
Az első felvonás 1848 októberében játszódik Gyulán, a Szarvas kocsmában, a második és harmadik Wenckheim Károly gróf kastélyában. Erkel Ferenc a forradalmi események közepette vonul vissza szülővárosába, Gyulára, hogy néhány nyugodt hetet töltsön ott, esetleg komponáljon is. Fogalma sincs arról, milyen bonyodalmakat tartogatnak számára e kikapcsolódásra szánt napok.
A komédia arra a gondolatra épít, hogy csak egy kicsin múlt, hogy már 1848 őszén nem nyertük meg a szabadságharcot. A cselekmény központi motívuma, a nőrablás ugyanis nem kitaláció. A Szarvas kocsma törzsvendégei valóban úgy akarták győzelemre vinni a szabadságharc ügyét, hogy Radetzky tábornagy lányát, Wenckheim gróf feleségét fogságba ejtik, és megzsarolják az apját. Azonban a terv meghiúsult. Ha a kocsma elszánt dalárainak sikerült volna elrabolniuk Radetzky marsall leányát, a császári had nyilvánvalóan azonnal leteszi a fegyvert. Csakhogy, az élet nem forgatókönyv szerint íródik.
A címszereplő Erkel Ferenc, a cselszövők és a tizennyolcadik évét nemrég betöltött Ferenc József – aki a trónra lépéstől menekül és szerelmet üldöz – megszállott terveinek kereszttüzében lemond saját pihenésének ábrándjairól, hogy mentse a menthetőt.
A szerzők az Erkel-életmű némileg mellőzött műfajához, a vígoperához fordultak mintáért. A cselekmény felépítésében két Erkel-opera, a Sarolta és a Névtelen hősök (utóbbi a forradalom idején játszódik) fordulatai sejlenek fel, kiegészülve olyan, Erkel is vezényelte vígoperákra tett utalásokkal, mint például A sevillai borbély. Az Erkel-rajongók az életrajz fontos elemeit, például a sakk iránti lelkesedést is felfedezhetik a műben.
Az alkotók célja, hogy a folyamatában játékos, kimenetelében elgondolkodtató darab fikciója minél több, az Erkel-életrajzhoz és -életműhöz köthető, valóságos elemből álljon össze egységes történetté. A mű zenei részei ezért is származnak Erkel operáiból, de nemcsak a cselekmény mintáit adó, hanem inkább a jól ismert, népszerű darabokból. Mindez a konkrét helyzetekhez illő, új, mulattató szövegekkel.
Egyetérthetünk Zalán Tibor íróval, aki a könyv fülszövegében többek között arról ír, hogy a mű lényege a humor és az írói bátorság, amivel a két író a történelmi személyeket és a valósághoz köthető tényeket kezeli. Valóban régen nevettünk ennyit és gondolkodtunk el egyszerre történelmen, sőt történelmi szereplő magánéletén, viselkedésén, emberi játszmáin. A mesterien szerkesztett darabban fontos szerepet játszik a véletlen és a tévedés, akárcsak más nagy nevettetők esetében.
Kiss Gergely Máté zseniálisan formálta meg az elegáns és végtelenül intelligens Erkel Ferenc alakját, aki kezében tartotta a cselekmény szálait és finom iróniával tűzdelt mondataival is elbűvölte a közönséget. Pálóczi Bence kiválóan alakította a tizennyolc éves Ferenc József főherceget, a későbbi császárt, akit bizony emberi gyengeségein keresztül egészen közelről ismerhettünk meg.
Igazi vígjátéki karaktereket formáltak meg Csata Zsolt Szakál Lajos főjegyző, Pál Hunor Szepelik József tanító és Vranyecz Artúr Parasznyai Mózes patikárius szerepében. Nagy sikert aratott Balázs-Bécsi Eszter Wenckheimék szolgálóját, Saroltát alakítva, aki még a jobbágyfelszabadítás szószólójaként is parádézott. A másik nőalak, a grófnét játszó Hajdú Imelda igazi paródiáját adja az unatkozó feleségnek, mindenkit őrületbe kergetve énekesi tudományával. Színes, mulatságos jelenet volt a toborzótiszt alakítása a káplárral, aki Ferenc Józsefet is majdnem besorozta magyar honvédnek.
Mi is úgy gondoljuk, ahogyan a darab rendezője, Zakariás Zalán nyilatkozta korábban: az előadás nem történelmi paródia, hanem olyan történet, amely közelebb hozza a mai nézőkhöz azoknak az alakját, akiket csak a történelemkönyvekből ismerhetünk.
Külön színfolt a darabban Tordai Zoltán és zenekara és a Csokonai Nemzeti Színház Énekkara. Az előadás októbertől a Debreceni Csokonai Nemzeti Színház Latinovits termében is látható lesz.
