40 éve debütált a Subaru forradalmi technikájú sportautója

Az XT Turbo jócskán megelőzte a korát, de klasszikus szépségnek már születésekor sem lehetett nevezni.

Forrás: Subaru

Technológiailag igen fejlettek és megbízhatóak, még ott is képesek biztonságosan továbbhaladni, ahol az aszfalt véget ér, de nem a dizájn az erősségük: ilyen híre volt a 80-as években a Subaru autóinak, amelyeket akkoriban már csak összkerékhajtással gyártott a Fuji Heavy Industries-hoz tartozó japán vállalat. 

A négykerékhajtás a 80-as évek közepén még ritka volt a személyautók körében
Fotó: Subaru

Aztán amikor a látogatók meglátták a márka új modelljeit az 1985-ös Frankfurti Autószalonon (IAA), alig hittek a szemüknek, ugyanis annyira futurisztikusra sikerült az XT Turbo formája. A lapos újdonság avantgárd, ék alakja és felugró fényszórói a legmagasabb szintű aerodinamikát és a sportautó-esztétikát testesítették meg, de műszakilag is előremutató volt: 

ez volt az első kupé alacsony súlypontot adó, turbófeltöltős boxermotorral és kapcsolható – 1987-től állandó – összkerékhajtással.

 

Másfélszeres teljesítmény a feltöltéstől

1985 szeptemberében az összkerékhajtásra specializálódott Subaru végre motorgyártóként is elismeréseket gyűjtött a két új, turbófeltöltős boxerrel szerelt modelljének köszönhetően. A látványos stílusú, 2+2 személyes XT kupé mellett a Leonéban is elérhető volt az új fejlesztésű, 1,8 literes turbós négyhengeres, akár kombi karosszériával is. 

136 lóerőt hoztak ki 1,8 literből  – 40 éve ennek a csodájára járt a világ
Fotó: By Ken T1381/commons.wikimedia.org

A turbófeltöltő a modern felépítésű, felül fekvő vezérműtengellyel és hidraulikus szelephézag-állítóval ellátott benzinmotor teljesítményét 90-ről az akkoriban tekintélyesnek számító 136 lóerőre növelte, a maximális nyomaték (196 Nm) pedig már 2800-as fordulatszámtól rendelkezésre állt. Ez a motor volt az autóipar egyik első, nagy sorozatban gyártott turbófeltöltős benzines erőforrása, továbbá úttörő volt a háromutas katalizátor bevezetésében is.

Már ebben is szimmetrikus volt a 4WD

9 másodperc alatt gyorsult százra, és 200 km/h volt a végsebessége
Fotó: Subaru

Nem sokkal az XT kupé világpremierje után a japán gyártó 1987-ben az összkerékhajtás terén is újításokat kínált. Míg addig a Subarukat alapvetően elsőkerék-hajtású járművekként tervezték, ahol a hátsókerék-hajtás gombnyomással, elektropneumatikusan volt kapcsolható laza talajon, a Leone 1800 Turbo és az XT Turbo négyfokozatú automata sebességváltóval kombinálva 

állandó összkerékhajtást kínált, változó nyomatékelosztással az első és a hátsó kerekek között.

Az első tengelyre mechanikusan, két azonos méretű fogaskerékpáron, a hátsó tengelyre pedig hidraulikusan, egy olajfürdőben működő többtárcsás kuplungon keresztül jutott el a nyomaték.

A fekete tetőoszlopokkal is divatot diktált
Fotó: Subaru

Minden fő alkatrész, a motortól és a sebességváltótól kezdve a végáttételig és a hátsó differenciálműig, egyenes vonalban helyezkedik el az XT-ben, ami azt jelenti, hogy oldalirányban teljesen szimmetrikus a hajtáslánc. Ez a mai napig megmaradt a Subarukban, mert kiegyensúlyozott súlyelosztást és semleges kezelhetőséget garantál, utóbbit a boxermotornak köszönhető alacsony tömegközéppont is fokozza.

Repülőiparból származó megoldások tették a legáramvonalasabbá

A 40 évvel ezelőtt bemutatott XT Turbo drámai, sugárhajtású repülőgépek ihlette vonalvezetéssel büszkélkedhetett, mivel a Subaru felhasználta a repülőgépiparban sikeres vállalatként szerzett tapasztalatait a fejlesztése során. Komoly elismerés járt azért, hogy 

a 0,29-es légellenállási együttható 1985-ben a legjobb volt a sorozatgyártású autók között.

Számos aprólékos intézkedés járult hozzá ehhez a rekord értékhez: a panoráma üvegtető egy sugárhajtású vadászgép pilótafülkéjére hasonlított, azonos, 61 fokos dőlésszöggel az első és a hátsó szélvédő esetében. 

Mai szemmel komikusan kicsik a 13 colos felnik
Fotó: Subaru

Továbbá a kupén repülőgép-dizájnból származó süllyesztett ajtókilincsek, aerodinamikailag optimalizált 13 colos felnik voltak, részben zárt volt az alváza, a hátsó kerékívek előtt oldalsó légterelők csökkentették a turbulenciát, az ablaktörlő – amely az egykaros rendszerek között szokatlanul nagy törlési felülettel büszkélkedhetett, pedig csak 55,9 cm hosszú volt a lapátja – pedig a motorháztető alatt bújt meg. Szintén innovatív volt, hogy a szélvédőbe integrált antenna vételét hátul egy második, elektromos mozgatású második antenna erősítette fel.

Olyan, mintha el lenne fordítva a kormány, de így áll egyenesen
Fotó: Subaru

A sebességváltó gombja egy sugárhajtású pilótafülke joystickjére emlékeztetett. De a magasságban állítható műszerfal (a praktikus vezérlőgombokkal), az akár 65 milliméterrel is felemelhető kormánykerék (a könnyebb be- és kiszállás érdekében), valamint a kiváló körkörös kilátás szintén a Subaru repülőgépes hagyományainak köszönhető.

Mára kultuszstátuszba került

Ma az XT Turbo keresett veterán, sajnos az XT jelölés 2002 óta már csak a Forester erős változatain látható
Fotó: Subaru

Ék alakú karosszéria, felugró bukófényszórók, turbós boxermotor, állandó összkerékhajtás, úttörő futómű-technológia (elektropneumatikusan állítható magasságú, független felfüggesztés automatikus szintszabályozással), fedélzeti számítógép, magasságban állítható műszerfal digitális számlappal, központi zár, kettős antennarendszer, ledönthető hátsó üléstámla, egykaros ablaktörlő: ezek a tulajdonságok tették az XT Turbót a Subaru valaha volt legfejlettebb autójává 1985-ben.