A magyar színházi örökség része
Hatvan évvel ezelőtt, 1964. július 11-én kezdte meg működését a Gyulai Várszínház. Az ország első várszínháza akkor Victor Hugo Hernani című darabját mutatta be. A várszínház a magyar színháztörténet emlékezetes fejezete és mindmáig meghatározó része, a hazai színházi világ egyik orientációs pontja. A szervezők a 61. évadban június 28-tól egészen augusztus 17-ig kínálnak minőségi művészeti programokat a legkülönbözőbb korú nézőknek.
Elek Tibor, a várszínház igazgatója az évad kapcsán lapunknak elmondta: – Amellett, hogy a korai évtizedekben többnyire történelmi darabokat játszottak, egyben a kortárs drámák bemutatóhelye is volt a Gyulai Várszínház. Ez pedig hagyománnyá vált az elmúlt hat évtizedben, csakúgy, mint a minőségre való törekvés.
Elek Tibor, aki immár hetedik éve vezeti a színházat, hozzátette: a hagyományok folytatása mellett kiemelten fontos neki a folytonos megújulás is.
A nagy összművészeti fesztivál részeként számos tematikus fesztivált tartunk. Például hetedik éve rendezzük meg az erdélyi hetet, amelyre az erdélyi magyar színházak legjobb előadásaiból válogattunk. Emellett a Shakespeare-fesztivál folytatásaként rendezzük meg a Világirodalmi klasszikusok fesztiválját. Ez is arra ösztönöz, hogy az elmúlt évek legjobb világirodalmi előadásai közül olyanokat hívjunk meg, amelyek a legizgalmasabbak, amelyek ezeket a klasszikus szerzőket korszerű módon tudják bemutatni. Az Örkény István-napok pedig a nemzeti klasszikusokat középpontba állító sorozatunk újabb állomása
– emelte ki az igazgató. Hozzátette: Gyulán a helyi élet szempontjából meghatározó a turizmus, éppen ezért egyszerre kell utat találniuk a programok összetételével és minőségével a helyi lakossághoz, a szakmabeliekhez és a Gyulába érkező turistákhoz.
Négy saját bemutató
A több mint negyven produkció között négy saját – melyből három ősbemutató – található a várszínház műsorában. Elek Tibor úgy fogalmazott:
A Gyulai Várszínház sohasem csupán egy nyári befogadószínházi játszóhelyként működött, hanem egy igazi, új értékeket teremtő színházi műhelyként is, ahol rangos produkciókat, ősbemutatókat hoztak létre. Igazgatóként törekszem ennek a hagyománynak a folytatására is: tehát lehetőséget biztosítunk kortárs íróink bemutatkozására, van, hogy én magam rendelek meg darabokat a szerzőktől.
Az idei első, az Ártatlanok (Levelek a Kner család életéből 1938–1946) című felolvasószínházi bemutató egy teljes mértékben saját fejlesztésű előadás, amelynek szöveganyagát a Levelek a Kner család életéből 1938–1949 című kötetből válogatták az alkotók. A kötet a nagy múltú, világhírűvé vált gyomai nyomdász- és művészdinasztia életébe nyújt bepillantást. Kner Izidor Gyomán, Budapesten és Chicagóban élő leszármazottainak levelei katartikus erővel idézik meg egy magyar zsidó család tagjainak a II. világháború előtti, alatti és utáni életesélyeit, elsősorban a „Menni vagy maradni?” kérdésre adott válaszait, az Amerikába beilleszkedés élményét, a holokauszt áldozatainak és túlélőinek tragikus sorsát.
A produkció szöveganyagának kialakításában közreműködött az eredeti 700 oldalas könyv leveleinek válogatója, a gyulai Erdész Ádám történész-levéltáros, a Békésen élő Szil Ágnes író és dramaturgként Elek Tibor. Az előadás rendezője Hegedűs D. Géza, aki a Vígszínház kiváló művészeit instruálta. Az áprilisi ősbemutatót követően Gyulán és Gyomán július 3-án, Budapesten, a MOMKultban pedig július 6-án láthatja a közönség.
A Pénelopeia című ősbemutatót a Maladype Színházzal koprodukcióban készült el. Az előadás Homérosz Odüsszeia című eposzának, a trójai háborúnak, valamint Ithaka királynéjának, Pénelopénak, az asszonyi hűség megtestesítőjének Margaret Atwood általi sajátos mítoszadaptációja. Balázs Zoltán rendezése Odüsszeusz sokat tapasztalt, bátor és találékony feleségének szemszögéből meséli újra az ismert ókori történetet, felerősítve a mítosz női aspektusait. A Gyulán július 22-én látható történet főszereplője Varga Gabriella, unokanővérét, Helenét Orbán Nelli, szolgálólányait Bajkó Edina kelti életre.
A Csokonai Nemzeti Színházzal együttműködésben készül Zakariás Zalán rendezésében Győrei Zsolt és Schlachtovszky Csaba Erkel és a felkelés című műve, amelynek ősbemutatóját július 24-én tartják. A várszínház felkérésére írt darab műfaji meghatározása (dalos bohóság két részben) is jelzi, hogy nem hagyományos történelmi drámával van dolgunk. A szerzők pedig az Erkel-életmű némileg mellőzött műfajához, a vígoperához fordultak mintáért. A cselekmény felépítésében két mellőzött Erkel-opera, a Sarolta és a Névtelen hősök (utóbbi a forradalom idején játszódik) fordulatai sejlenek fel, kiegészülve olyan, Erkel is vezényelte vígoperákra tett utalásokkal, mint A sevillai borbély.
Augusztus 1-jén láthatja először a közönség a Gyulai Várszínház saját bemutatójaként a Bohóc kerestetik című darabot, ami a román–francia író, Matei Visniec groteszk, abszurd drámája nyomán készül, Béres László rendezésében. Az állásinterjúra érkező három kiöregedett, már régóta mellőzött bohócot, Niccolót, Filippót és Peppinót három erdélyi színész, Györffy András, Kárp György és Szélyes Ferenc formálja meg.
