A Gyulai Várszínház hatvan éve része a magyar színháztörténetnek

Csaknem két hónapon keresztül kínál összművészeti programsorozatot a Gyulai Várszínház, amely a különböző korú és érdeklődésű közönségnek nyújt változatos műfajokban minőségi művészeti élményeket. A Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitóünnepsége pénteken lesz, de előző este GarázsMacbeth címmel már egy különleges ősbemutatót is tartanak a Várszínpadon. Erről, illetve a színház régebbi és újabb hagyományairól, a jubileumi évad aktualitásairól beszélgettünk Elek Tibor igazgatóval.

Fotó: Szabadkai Népszínház

– A 60. évadot kezdi meg a Gyula Várszínház idén nyáron. Hogyan értékeli ezt a hosszú időszakot? Mennyiben őrzi a hagyományait és mennyire változott a színház?

– A Gyulai Várszínház hatvan éve igazi sikertörténetként része a magyar színháztörténetnek. Kevés olyan közismert, értékteremtő, kulturális, művészeti produktum létezik ugyanis a vidéki Magyarországon, amely hat évtizedet megért. Ráadásul úgy, hogy története során a folytonos megújulásoknak, hangsúlymódosulásoknak is köszönhetően, a magyar és egyetemes érvényű korszerű tendenciákkal mindig szinkronban, sőt azok egyik alakító tényezőjeként, a szakmai elvárásokat éppúgy magas színvonalon elégítette ki, mint a széles közönségrétegekét. Hagyományok teremtése, majd tovább éltetése és a folytonos megújulás jellemezte az elmúlt hatvan évet és ez jellemzi a 60. évadot is. 

Elek Tibor, a Gyulai Várszínház igazgatója   Fotó: Such Tamás

 

A Gyulai Várszínház fesztiválprogramja

– Hogy kapcsolódnak a színházi olimpia programjaihoz?

– Három előadással is: a nemzetközi, kolozsvári, ljubljanai és konstanzai koprodukcióban létrehozott, Tompa Gábor rendezte Prométheusz ’22 című előadással, a Barcelona Flamenco Ballet Luxuria című táncszínházi előadásával és az olasz Teatro Potlach társulat Húszezer mérföldnyire a tenger alatt című Verne-regény adaptációjával.

– A csaknem két hónapos összművészeti fesztiválprogramon belül az elmúlt években már több tematikus fesztivál is szerepelt. Idén is megrendezik ezeket?

– Igen, de némiképp átalakítva, megújítva. A Shakespeare-fesztivál Világirodalmi klasszikusok fesztiváljává alakul át, melyen két Shakespeare-darab is lesz: a III. Richárd és a Rómeó és Júlia. Láthatjuk majd Beaumarchais Figaro házassága, avagy egy őrült nap, Csehov Három nővér és Sirály, Dosztojevszkij A Karamazov testvérek című művét is. A népzenei és világzenei, valamint a jazz- és bluesfesztiválunkat kiegészítjük egy klasszikus zenei eseménnyel. A célunk az, hogy Erkel Ferenc és Halmos Béla városában a zenét kivigyük a vár falai közül a város frekventált tereire, és mindenkinek hozzáférhetővé tegyük, azaz a város polgárai és üdülővendégei szabad tereken, szabadon élvezhessék. Mindhárom nap egy-egy népszerű, a szélesebb közönségréteg körében ismert és kedvelt zenekar tószínpadi fellépésével zárul majd: Parno Graszt, Godfater, operagála Rálik Szilviával és Fokanov Anatolijjal. Az összes programot bárki ingyenesen megtekintheti. Hatodik éve rendezzük meg augusztus első hetében az erdélyi hetet, s idén is mindennap más-más erdélyi magyar színház produkciójaként láthatjuk majd a Portugál, a Lélekfitnesz, a Klamm háborúja, az Ábel. Rengeteg, a 497, az Amadeus, a Csinibaba és a Caravaggio című előadásokat. Tizenegyedik alkalommal rendezzük meg augusztus 11-én az Irodalmi humorfesztivált, amikor jeles kortárs magyar költők, írók – Darvasi László, Dragomán György, Farkas Wellmann Éva, Gál János, Győrei Zsolt-Schlachtovszky Csaba, Hartay Csaba, Lackfi János, Lakatos Mihály, Pataki Tamás, Székely Csaba és Vöröskéry Dóra – az alkalomra írt humoros verseiket, prózáikat olvassák fel.

Molnár Ferenc életműve a színpadon

– A nemzeti klasszikusok életműveit középpontba állító programsorozatukban idén Molnár Ferenc életműve következik. Mely darabokat láthatja a közönség?

– Augusztus 13. és 16. között A Játék a kastélyban, Az ördög, Az üvegcipő, az Egy, kettő, három és az Ibolya című klasszikus vígjátékokat. A két utóbbi egyfelvonásost ráadásul egy estén, idén ez lesz a Nemzeti Színházzal közös bemutatónk Bodrogi Gyulával, Schnell Ádámmal, Kristán Attilával, Rácz Józseffel a főbb szerepekben.

– Milyen további saját bemutatókkal készülnek idén?

– Június 29-én GarázsMacbeth címmel tartunk egy egészen eredeti, újszerű, igazi műhelymunkán alapuló ősbemutatót. John Christopher-Wood vígjátékát, a színlap szerint thriller komédiáját a Békéscsabán élő József Attila-díjas költő, Farkas Wellmann Éva fordította, a dramaturg a Gedeon József Amfiteátrum-díjas Lőkös Ildikó, a rendező a szintén Gedeon József Amfiteátrum-díjas Árkosi Árpád, a díszlet- és jelmeztervező Ondraschek Péter. A szeretnivalóan bolondos Elsie szerepét jutalomjátéknak szánjuk a gyulai Kovács Vanda számára, de jutalomjáték Norm szerepe, a férjét játszó Sipos Imrének is. A jellegzetes angol humorban bővelkedő történet röviden annyi, hogy a kisvárosi házaspárnak elege lesz a tévésorozatokból és az „igazi” kultúrára kiéhezve elhatározzák, hogy a lakótelepi garázsukban a környékbeli barátoknak maguk fogják előadni Shakespeare Macbethjét. Igaz, szerintük a skót dráma kissé régimódian túl van írva, ezért kénytelenek rövidíteni, átírni, a tucatnyi szereplőt pedig mindössze maguk ketten életre kelteni. A Pengetangó című előadást az Aradi Kamaraszínházzal és az Esztergomi Várszínházzal közösen mutatjuk be július 21-én. Verebes Ernő művéhez Cári Tibor ír zenét és az argentin tangók titokzatos világát, szenvedélyes érzelmeit bemutató előadást Tapasztó Ernő rendezi. 

– Hagyománya van Gyulán a történelmi tematikájú, a kortárs magyar szerzőktől származó és a zenés, táncos produkcióknak is. Miért tartja ezeket fontosnak? 

– A történelmi tematikájú darabok játszása a legrégebbi várszínházi hagyományunk, már csak ezért is fontos a továbbéltetése, de azért is, mert a gyulai vár külső-belső környezete ma is rendkívül adekvát teret biztosít hozzájuk, s a történelmi tematikájú művek iránt ma is nagy az érdeklődés. Valamikor a hatvanas-hetvenes években Gyula a kortárs magyar drámairodalom ősbemutatóinak egyik legfontosabb helyszíne volt, s a kortárs szerzők nincsenek elkényeztetve a kőszínházainkban ma sem, miközben az ő műveik nélkül nem lehet igazán élő, izgalmas és aktuális a kortárs magyar színház. Nyáron Gyulán több ezer üdülővendég nyaral, többségük könnyed, felhőtlen szórakozásra vágyik, a zenés, táncos produkcióink, a musicalek, operettek elsősorban számukra kínálnak minőségi szórakozási lehetőségeket.
 

Borítókép: A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása, Csehov: Három nővér (Fotó: Szabadkai Népszínház)