A Gyulai Várszínház hatvan éve része a magyar színháztörténetnek

Csaknem két hónapon keresztül kínál összművészeti programsorozatot a Gyulai Várszínház, amely a különböző korú és érdeklődésű közönségnek nyújt változatos műfajokban minőségi művészeti élményeket. A Gyulai Várszínház 60. évadának megnyitóünnepsége pénteken lesz, de előző este GarázsMacbeth címmel már egy különleges ősbemutatót is tartanak a Várszínpadon. Erről, illetve a színház régebbi és újabb hagyományairól, a jubileumi évad aktualitásairól beszélgettünk Elek Tibor igazgatóval.

Fotó: Szabadkai Népszínház

Molnár Ferenc életműve a színpadon

– A nemzeti klasszikusok életműveit középpontba állító programsorozatukban idén Molnár Ferenc életműve következik. Mely darabokat láthatja a közönség?

– Augusztus 13. és 16. között A Játék a kastélyban, Az ördög, Az üvegcipő, az Egy, kettő, három és az Ibolya című klasszikus vígjátékokat. A két utóbbi egyfelvonásost ráadásul egy estén, idén ez lesz a Nemzeti Színházzal közös bemutatónk Bodrogi Gyulával, Schnell Ádámmal, Kristán Attilával, Rácz Józseffel a főbb szerepekben.

– Milyen további saját bemutatókkal készülnek idén?

– Június 29-én GarázsMacbeth címmel tartunk egy egészen eredeti, újszerű, igazi műhelymunkán alapuló ősbemutatót. John Christopher-Wood vígjátékát, a színlap szerint thriller komédiáját a Békéscsabán élő József Attila-díjas költő, Farkas Wellmann Éva fordította, a dramaturg a Gedeon József Amfiteátrum-díjas Lőkös Ildikó, a rendező a szintén Gedeon József Amfiteátrum-díjas Árkosi Árpád, a díszlet- és jelmeztervező Ondraschek Péter. A szeretnivalóan bolondos Elsie szerepét jutalomjátéknak szánjuk a gyulai Kovács Vanda számára, de jutalomjáték Norm szerepe, a férjét játszó Sipos Imrének is. A jellegzetes angol humorban bővelkedő történet röviden annyi, hogy a kisvárosi házaspárnak elege lesz a tévésorozatokból és az „igazi” kultúrára kiéhezve elhatározzák, hogy a lakótelepi garázsukban a környékbeli barátoknak maguk fogják előadni Shakespeare Macbethjét. Igaz, szerintük a skót dráma kissé régimódian túl van írva, ezért kénytelenek rövidíteni, átírni, a tucatnyi szereplőt pedig mindössze maguk ketten életre kelteni. A Pengetangó című előadást az Aradi Kamaraszínházzal és az Esztergomi Várszínházzal közösen mutatjuk be július 21-én. Verebes Ernő művéhez Cári Tibor ír zenét és az argentin tangók titokzatos világát, szenvedélyes érzelmeit bemutató előadást Tapasztó Ernő rendezi. 

– Hagyománya van Gyulán a történelmi tematikájú, a kortárs magyar szerzőktől származó és a zenés, táncos produkcióknak is. Miért tartja ezeket fontosnak? 

– A történelmi tematikájú darabok játszása a legrégebbi várszínházi hagyományunk, már csak ezért is fontos a továbbéltetése, de azért is, mert a gyulai vár külső-belső környezete ma is rendkívül adekvát teret biztosít hozzájuk, s a történelmi tematikájú művek iránt ma is nagy az érdeklődés. Valamikor a hatvanas-hetvenes években Gyula a kortárs magyar drámairodalom ősbemutatóinak egyik legfontosabb helyszíne volt, s a kortárs szerzők nincsenek elkényeztetve a kőszínházainkban ma sem, miközben az ő műveik nélkül nem lehet igazán élő, izgalmas és aktuális a kortárs magyar színház. Nyáron Gyulán több ezer üdülővendég nyaral, többségük könnyed, felhőtlen szórakozásra vágyik, a zenés, táncos produkcióink, a musicalek, operettek elsősorban számukra kínálnak minőségi szórakozási lehetőségeket.
 

Borítókép: A Szabadkai Népszínház Magyar Társulatának előadása, Csehov: Három nővér (Fotó: Szabadkai Népszínház)