Fényerőmű az inotai hőerőműben
Két évvel ezelőtti debütálása óta a leállított szocialista erőműben, a 8-as főút mentén megvalósuló Inota villámgyorsan a kelet-közép-európai régió egyik legkarakteresebb audiovizuális fesztiváljává vált, a múltból építkezve hosszú távú jövőbeni terveket érlelve. A projekt most újabb fázisába lépett: augusztus 15–24. között a szervezők teljes egészében bejárhatóvá teszik a területet, megnyitva az Erste főtámogatásával létrejött első nagyszabású fényművészeti kiállításukat a közönség előtt, amelyet
mindennap este 6 és 11 között lehet majd látogatni.
A Fényerőmű több szempontból is kiemelkedő jelentőségű. Egyrészt a hosszú távú kulturális hasznosítási tervek első konkrét lépéseként
Inota most először válik Magyarország legnagyobb, Budapesten túli indusztriális kiállítóterévé. A korábban kizárólag a fesztivál három napjára megnyitott ipari komplexum idén tehát jóval hosszabb időre telik meg kortárs művészettel.
Az installációk léptéke és koncepciója az eddigi évek során már megismert audiovizuális gondolkodásmódot viszi tovább, de ezúttal még komplexebb és monumentálisabb formában:
több mint 20 fény- és képzőművészeti alkotás érkezik, hét különböző országból.
A művek között helyspecifikus, kifejezetten az erőmű tereire tervezett óriásinstallációk is szerepelnek – a hűtőtornyokban, az ikonikus turbinacsarnokban és a kazántér mélyén. A tárlat ráadásul minden korosztálynak emlékezetes élményt nyújt, egy dedikált családi nappal kiegészülve augusztus 23-án – és a művek természetesen az augusztus 28–30-i fesztivál ideje alatt is megtekinthetők maradnak.
„Mérföldkőhöz érkeztünk”
A fényművészeti program kurátorai, Besnyő Dániel és Kálmán Mátyás a kiállításmegnyitó sajtótájékoztatón elmondták:
Egy olyan, folyamatos jelenlétet képzelünk ide el, aminek a keretében eseményeket lehet ide szervezni, művészeti rezidens programokat létrehozni, hogy akár az év többi részében is tudjuk aktiválni ezt a területet. Ezek olyan nagy álmok, amelyeknek egy újabb mérföldkövéhez érkeztünk, hisz most itt állunk a tíznapos kiállítás megnyitóján, ami utána egy fesztivállal folytatódik.
Hozzátették: – Ez a terület, ezek a helyszínek olyan erővel vonzzák az alkotókat, hogy most már a kurációs folyamat is kezd megfordulni: nagyon sokszor jelentkeznek hozzánk alkotók azzal, hogy ők szeretnének itt valamit csinálni. Idén is több ilyen alkotó állít ki, akit nem mi kerestünk meg, hanem ő előbb talált meg minket. Nekünk nagyon fontos az, hogy helyspecifikus alkotások is legyenek: hogy kihasználjuk ezt a teret, reflektáljunk a történetekre, erre a múltra, ami itt körülvesz minket, és ahova sok ezer látogatót invitálunk.”
