Az Arcus Temporum fesztivál inspirációt nyújt a saját életünkhöz

Augusztus 22. és 24. között ismét megnyílik előttünk egy különleges világ a Pannonhalmi Főapátságban, ahol a gregorián dallamok a kortárs zenével, a művészet az imádsággal, az irodalom a csenddel találkozik. Dejcsics Konrád atyával, az Arcus Temporum pannonhalmi művészeti fesztivál igazgatójával a kert jelentőségéről, szimbolikájáról, a különféle programokról és arról is beszélgettünk, hogy a bencés szerzetesközösség spirituális napirendje hogyan hat a látogatókra.

A pannonhalmi főapátság kertje Forrás: Arcus Temporum pannonhalmi művészeti fesztivál

– Az Arcus Temporumon idén is együtt van jelen a művészet és a bencés rend spirituális hagyománya, amely lelki elmélyülésre is hívja a látogatókat. Hogyan tudja ez a két világ egymást erősíteni és gazdagítani?

– A műalkotás befogadásának a csendje előkészít az Isten jelenlétében való elidőzés csendjére. A műalkotások érzékeny témakezelése inspirál bennünket és a lelkünket. A művek úgy jöttek létre, hogy az alkotók szerzetesekkel beszélgettek és XIX. századi bencések kéziratait olvasták, így a szerzetesek világlátása is inspirációs forrásként jelenik meg az alkotásokban.

Richter Sára például szakrális alkotást hozott létre, az ő nyolcméteres vászna a kerengőben van kiállítva és Examen címmel folyamatosan lelkiismeret-vizsgálatra hív. Valahányszor elmegyünk előtte, újraolvassuk azokat a kérdéseket, amiket Szent Ignác feltesz, így ez több mint egy műtárgy – arra késztet, hogy Isten jelenlétében nézzünk szembe a saját életünkkel.

Az Arcus Temporum fesztiválon hangversenyek is várják a látogatókat. Fotó: Hirling Bálint

– Az éjszakai hangverseny újdonságként került be idén a programba. Mit gondol, milyen lelki vagy zenei tapasztalást mélyíthetünk el általa?

– A fesztiválnak vállalt küldetése, hogy meghív a szerzetesközösség élettapasztalatába. A napunkat az imádságok alkalmai rendezik egésszé, Szent Benedek a regulájában sokat ír erről. Hajnalban, este és éjszaka is imádkozunk. Arra gondoltunk, ha nem is az éjszakai istenszolgálatra, de egy éjszakai koncertre meghívjuk a közönséget, mert a természet nem csak nappal természet és az Isten nem csak nappal Isten. Ez a koncert a Boldogasszony-kápolnában lesz este tíz órakor. Az első kompozíció még kint, a kápolna előtt, a természetben csendül fel. A zeneművek is tematizálják az éjszakát: Mendelssohn dalai között is sok éjszakai témájú van, és Jörg Widmannak a Nachtstück című művét is hallhatjuk. Büszkén mondom, hogy a közönségünkre jellemző a kitartás, a virrasztás. Nagyon becsülöm, hogy vállalkoznak velünk erre a kalandra, ahogyan tavaly vállalkoztak a hajnali koncertre is. Várjon Dénes és Simon Izabella ott voltak a tavalyi hajnali koncerten, Dénes játszott is. Ők inspiráltak bennünket arra, hogy idén egy éjszakai koncertet szervezzünk.

– A programok között szerepel még csendmeditáció, labirintusjárás és gyógyító illatokról szóló előadás is. Miért tartják fontosnak, hogy a látogatók különféle tapasztalatokon keresztül kapcsolódjanak a fesztivál üzenetéhez?

Szeretnénk a szerzetesközösség spirituális tapasztalatába meghívni a hozzánk érkező látogatókat. A szerzetesek életéhez hozzátartozik a csendre való törekvés, a szemlélődő ima, a saját életünknek az áttekintése, ahogy a kolostori gyógyító kertkultúra is.

Ezek a tapasztalatok ezer éve jelen vannak Pannonhalma monostorában, és az említett modern gyakorlatok segítségével betekintést engedünk a látogatóknak a monostori hagyományba. Ők pedig inspirációt találnak a saját életükhöz. A hitünkhöz az Istenen gondolkodó agyunk és az Istenre függesztett szívünk mellett hozzátartozik az Isten előtt meghajtott térdünk vagy az Isten jelenlétében elidőzött testünk is.

– A bencés szerzetesközösség imádságos napirendje adja a fesztivál keretét. Hogyan hat ez a spirituális ritmus a látogatókra? Volt olyan visszajelzés, amely megerősítette ennek a jelentőségét?

– Az imádságos napirend nélkül nem volna a fesztivál az, ami, a rendszeresen visszatérő látogatók nagyon számítanak ezekre az alkalmakra, és ne feledjük, hogy a szerzetesközösség imádságai és a vasárnapi latin nyelvű konventmise egy nagyon mély kulturális hagyományban is gyökerezik. Nekem megható az, hogy a fesztivál résztvevői már ott vannak a hajnali imádságon, megismerkednek a zsolozsmáskönyv használatával és meg akarják érteni, hogy miből áll a bencések istenszolgálata.