Az elöljáró az Agerpres tájékoztatása szerint a helyszínen tartott sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, hogy ezáltal a világörökség részét képező segesvári vár újabb titkára derült fényt. Erről eddig csupán annyit lehetett tudni, hogy 1848-ban bontották le és korábban fogdaként is működött – mondta a polgármester.
A romok mellett 13. századi cseréptöredékeket is találtak a régészek. Sirbu emlékeztetett arra, hogy
a vár falának több szakaszán zajlanak helyreállítási munkálatok, így bukkantak rá a lebontott torony romjaira és más értékes leletekre.
Még sok a felfedeznivaló
– idézte az Agerpres a polgármestert, aki hozzátette: meg van győződve arról, hogy együtt sikerül megfelelően bemutatni a segesvári vár értékeit. Nicolae Tescula, a segesvári történeti múzeum igazgatója közölte: jelentős felfedezésről van szó, amely egy rejtély megoldását is jelenti a szakma számára. Elmondta: a Szövők tornya a 15. században épült a Szabók és a Szűcsök tornya között, 1846-ban döntöttek a lebontásáról, az ebből származó követ a vár utcáinak kövezésére használták.
A háromszintes torony jelentőségét az adta, hogy a befolyásos szövők céhe tartotta fenn, melynek köszönhetően az erdélyi város a 19-20. század fordulóján jelentős textilipari központ lett.
A toronyban fogda is működött, az Óratoronyban lévőn kívül itt volt a város másik tömlöce.
Ioan Fedor Pascu régész elmondta: a segesvári vár lebontott tornyai közül a Szövők tornya volt az utolsó, melynek alapjait még meg lehetett találni. Eredetileg négyszög alapúnak épült a 13-14. században, de a lőfegyverek fejlődésével átépítették hatszögűre. 1,8 méter vastagságú fala lépcsőként is szolgált, melyen a pincében lévő fogdába lehetett lejutni – tette hozzá.
Segesvár polgármestere tavaly májusban jelentette be, hogy európai uniós forrásokból erősítik meg a vár omladozó falának több szakaszát. A Maros megyei város első alkalommal nyert uniós támogatást a célra, korábban saját forrásokból és hitelekből igyekeztek megerősíteni, javítani a több helyen is omladozó középkori vár falait. A várfal megerősítésével párhuzamosan zajlik az egykori szász város jelképének számító Óratorony tetőszerkezetének felújítása is. Ez a vár főkapuja, a középkorban tanácsterem, jelenleg múzeum működik benne.
A 64 méter magas tornyon 130 éve végeztek utoljára felújítási munkálatokat. Az UNESCO Világörökség-listáján szereplő segesvári vár legkorábbi részei a 14. századból valók, több szakaszban épült védelmi céllal, öt bástyája és 14 tornya volt, utóbbiakból kilenc jelenleg is áll.
