Eltűnőben vannak azok a szakmák, amelyek nem futószalagon termelnek, ahol a mester keze munkája, az anyag minősége döntő jelentőségű. Éppen ezért hívta életre Faragó-Thököly Márton a Wine & Violin hegedű- és vonókészítők szalonját, amelyen a hazai hegedű- és vonókészítő mesterek találkozhatnak és bemutatkozhatnak munkáikkal. Faragó-Thököly Márton Kanadából költözött Magyarországra húsz évvel ezelőtt, hogy hazai és európai mesterektől sajátítsa el a hangszerkészítés mesterségét.
Büszkék lehetünk a magyar hegedűkészítő iskolára
Elmondása szerint a hegedű- és borkészítés között számos párhuzamot fedezhetünk fel, hiszen a jó bor és a jó hegedű titka is a minőségi, tudatosan kiválasztott alapanyagokon múlik.
A hangszerek a legjobb minőségű faanyagokból készülnek. Az anyag tisztelete nagyon fontos nekem, ugyanis ez egy oda-vissza ható folyamat. A fa minden egyes gyalutolásra, érintésre reagál. Ahogy a fának, úgy a belőle készült hangszernek is lelke van
– avatott be a hegedűkészítő, aki azt is elárulta, hogy az október 12-én 17 órakor megnyíló hangszerkiállításon a vonó-, az álltartó- és a vállpárnakészítő mesterek is jelen lesznek.
A Wine & Violin hegedű- és vonókészítők szalonja nemcsak egy kiállító, inspiráló szakmai közösség, hanem baráti is. Hiszen a mesterek egymás munkáját erősítve mutatják be a saját készítésű hangszereiket, amelyek bárhol a világon megállják a helyüket.
Mint megtudtuk, büszkék lehetünk a magyar hangszerkészítő iskolára, ami az olasz iskolán alapul és a múltja több száz évre tekint vissza. – A XX. század második felében majdnem kihalt ez a szakma, ám a szikrája mindig is megvolt és ma egyre erősebb. Bár a világunk felgyorsult és megváltozott, de a hegedűk ugyanúgy készülnek immár ötszáz éve – jegyezte meg. Szerencsére vannak olyan lokálpatrióták, akik hisznek a magyar hegedűkészítésben és magyar mesterektől rendelnek hangszert. Ezek a hegedűk pedig felveszik a versenyt a nyugati hangszerekkel. A magyar hegedűkészítés nagyon jó úton halad, nincs miért szégyenkeznünk.
Ráadásul a munkafolyamat során az ember rengeteget tanul, fejlődik mind szakmailag, mind emberileg. Hangszert faragunk a fából, de a hangszer farag belőlünk embert. Azt kell szem előtt tartanunk, hogy egy életre szóló terméket készítünk
– vallja a hegedűkészítő, aki jelenleg egy brácsán dolgozik.
Nagyjából három-hat hónap alatt készül el egy hegedű, amelyet a mester vagy a saját elvárásai szerint készít el – betartva a szakmai tradíciókat – vagy egy zenész megrendelésére. Utóbbi esetben a mester, a faanyag és a zenész között létrejön egy különös összhang, együttműködés, aminek az a végeredménye, hogy a hangszer maximálisan képviseli az adott zenész elképzelését. Faragó-Thököly Márton szerint egy olyan ideális médium lesz, ami képes közvetíteni a zenész muzikális üzenetét, míg egy régi, több száz éves hegedű az összes volt tulajdonosa hangját makacsul hordozza.
Másként szól egy régi és egy új hegedű, ezt megtapasztalhatjuk majd a szombati hangzáspróbán, ahol a kiállított vonós hangszereket kézbe lehet venni, ki lehet próbálni.
Hegedűk titkai nyílnak meg a látogatók előtt, miközben a csopaki Chateau Berni borászat nedűit kóstolgathatjuk. Este 19 órától pedig a holland Skanza Kvartett ad koncertet a Merita – európai kamarazenei együttműködés részeként, akik rendhagyó koncertjükön Beethoven 131-es vonósnégyesét szólaltatják meg a tételek között a szerző leveleiből vett idézetekkel. A darab érdekessége, hogy ez az egyik utolsó vonósnégyes, amit a szerző befejezett. Erre a műre Beethoven maga is büszke volt és valójában ma is a koncertközönség egyik kedvence. Egy anekdota szerint Schubert néhány nappal a halála előtt kérte, hogy játsszák el ezt a darabot, és állítólag így szólt: „Ezután mi marad még nekünk, amit írhatnánk?”
A Wine & Violin hegedű- és vonókészítők szalonjának programjai mindkét nap ingyenesen látogathatók, kivéve a szombat esti koncertet, amelyre a Fonó honlapján vásárolhatnak belépőjegyet.
