A szaksajtóban „zenei sztálinistának” is nevezték, nem ok nélkül, például a múlt század zenéjében fordulópontnak tekintett, 1955-ös A gazdátlan kalapács című művének premierje előtt 50 próbát tartott a zenekarnak, ugyanakkor a vele dolgozó muzsikusok áradoztak kedvességéről. Bár egykor az operaházak felégetését javasolta, legendásak voltak operainterpretációi, különösen Richard Wagner Ring-tetralógiájának értelmezése, amelyet Patrice Chéreau rendezővel 1976-ban valósított meg a Bayreuthi Ünnepi Játékokon, az ősbemutató centenáriumán.
Azt vallotta, hogy
a zene legalább annyira tudomány, mint művészet,
célja a zenei anyag racionális elrendezése volt.
Komponistaként a folytonos kísérletezés jellemezte, szeriális korszaka után a hatvanas években a véletlen zenei alkalmazása felé fordult. A nézeteit összegző Alea című cikke nyomán terjedt el az aleatória kifejezés – az alea latinul kockát jelent, a cím utalás Stéphane Mallarmé Kockavetés című versére –, foglalkoztatta az elektronikus zene is. Mallarmé versei ihlették Pli selon pli, Paul Klee képei Termékeny föld című zeneművét, a svájci képzőművészről könyvet is írt. Nagy álma volt, hogy operát írjon Samuel Beckett Godot-ra várva című darabjából, de a munkát már nem tudta befejezni.
Művészete elismeréseként kitüntették a berlini művészeti díjjal (Berliner Kunstpreis), a Polar zenei-díjjal, a Wolf-díjjal, a német operának tett kivételes szolgálataiért a Wilhelm Pitz-díjjal. 2001-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét Bartók zenéjének fáradhatatlan és színvonalas népszerűsítéséért. Mintegy kéttucatnyi felvételét – köztük több Bartók-albumát – jutalmazták Grammy-díjjal, birtokosa volt a japán Preamium Imperiale díjnak, és tiszteletbeli karnagya volt a berlini Staatskapellének. Megkapta a Brit Birodalom Rendjének tiszteletbeli parancsnoka címet, a Glenn Gould-, a Kioto-díjat, a Velencei Biennálé Arany Oroszlán életműdíját, a Royal Philharmonic Society aranymedálját.
Pierre Boulez 2016. január 5-én halt meg baden-badeni otthonában kilencvenéves korában, a német városban nyugszanak hamvai. 2016 óta az ő nevét viseli a Párizsi Filharmónia koncertterme, a következő évben róla nevezték el a Berlinben működő Barenboim-Said Zeneakadémia új koncerttermét is.
Születésének centenáriumáról az idén a világ számos pontján megemlékeznek.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!