Az intézmény, a Miniszterelnökség és a Magyar Tudományos Akadémia Pécsi Akadémiai Bizottsága (MTA PAB) együttműködésében létrejött központ a római birodalom egykori Duna menti határain, a dunai limes 1500 kilométeres szakaszán húzódó 98 részhelyszín kutatását szolgálja elsősorban.
A közlemény szerint a Corpus limitum imperii Romani Nemzetközi Akadémiai Kutatóközpont (CLIR) emellett szoros kapcsolatot tart az egykori római birodalmi határvonal keleti szakaszának folyamatban lévő világörökségi nevezését végző országok munkatársaival, valamint a római birodalom határai révén érintett többi állam szakmai közösségével.
A közleményben kitérnek rá: a világörökségi cím reményében jelenleg is számos kutatás és fejlesztés zajlik a helyszíneken, amelyhez a CLIR Kutatóközpont munkatársai biztosítanak szakanyagokat.
A kutatóközpont a Miniszterelnökség anyagi támogatásával és a PTE által biztosított kutatóhellyel jött létre az intézmény bölcsészettudományi karának szervezeti egységeként, annak felügyelete alatt.
A CLIR szorosan együttműködik a Miniszterelnökség Világörökségi Osztályával és a Várkapitányság Integrált Területfejlesztési Nonprofit Zrt. keretében működő Limeskezelő Gondnoksággal. A CLIR ennek a két intézménynek biztosít szakmai hátteret, ugyanakkor modern tudományos környezetben végzett gyakorlati lehetőséget jelent a PTE hallgatói számára is – jelezték a kommünikében.
A Római Birodalom egykori határvonala, a dunai limes világörökségi helyszínné nyilvánítására Magyarország 2018-ban nyújtotta be a nevezését az UNESCO-hoz, az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez Szlovákiával, Ausztriával és Németországgal közösen.
A tavaly januárban beadott pályázat 98 helyszínt foglal magába, a Duna mintegy 1500 kilométeres szakaszán. Magyarországon ezek közül 65 helyszín található.
