Míg 1980 óta Ronald Reagan amerikai elnök felgyorsította a fegyverkezést – ami a Szovjetunió összeomlását eredményezte –, a kommunista blokk ezzel nem tudott lépést tartani, ezért a harc helyett a béke lett az új jelszó (suttyomban persze továbbra is támogatták a nemzetközi terrorizmust). Ahogy Mező Gábor kutató írja:
„A saját állampolgárait kíméletlenül elnyomó rezsim kiadta az utasítást, amit minden engedelmes kis, nagy és vezető káder végrehajtott: a cél, a jelszó a béke lett. Ezt kellett harsogni, erőltetni minden vonalon, rá is állították a kor propagandagépezetét.”
A propagandagépezet kulturális divíziójában Bródy János is jelen volt, Koncz Zsuzsa és Zorán mellett ő is a kommunista diktatúra Országos Béketanácsában nyomult. Bródy ráadásul ott volt a KISZ 1983-as, Amerika-ellenes békemenetén is, ahol „békés indulatokról” harsogott, utána a felvonulók az Internacionálét énekelték. A cikkből kiderül, hogy Bródy tatai „árulása” valójában nem árulás volt, hanem egy folyamat része, hisz
„a KISZ arcaként, a KISZ által szervezett koncerteket végighaknizva nem akart szembemenni a diktatúrával. Inkább belesimult teljesen.”
Kádárék a kulturális széfáról is elvárták a „békés” kollaborációt. Ebben a játszmában sokan részt vettek a kor kiemelt, támogatott zenészei közül,
a Koncz Zsuzsa, Bródy János, Zorán trió mindig és mindenkor.
Fotó: Urbán Tamás, fortepan.hu
Mező Gábor szerint Bródy János az említett tatai „rocktanácson” vagy „rocktanácskozáson” gyakorlatilag hátba döfte a körön kívülieket, a lázadókat, az akkori alternatív, underground együtteseket. A szerző szerint ez már csak azért is aljas cselekedet volt, mert szemben vele, velük (aki, akik mögött ott állt a KISZ, az ÁVH-s emberekkel feltöltött Országos Rendező Iroda és a rafinált, ideológiailag képzett, a kultúrharcban, a hatalmi játékokban edzett vezetők által irányított Hanglemezgyár), az alternatív zenekarok ekkor kiemelt célpontoknak számítottak. Az állambiztonság megfigyelte, üldözte őket, a koncertjeiket igyekeztek meghiúsítani.
Ellenben Bródy János szívesen vett részt a KISZ békerendezvényein. A Népszava 1983-as cikke szerint a KISZ Budapesti Bizottsága által szervezett békemeneten Bródy János is fellépett.
„Háromnegyed 1-kor Bródy János lép a színpadra. Azt mondja, ő nem a békéről énekel, mert az nálunk a mindennapok valóságát jelenti, az természetes… Békés indulatokat! – harsogják közben a hangfalak Bródy János búcsúszavait, amire a fiatalok ütemes vastapsa a válasz.”
A fiatalok az egykori Margit körúti fogházhoz, a mártírok emlékművéhez vonultak, ahol
„az egyik csoport az Internacionálét kezdi énekelni – egyre többen csatlakoznak hozzájuk. Aztán újra, meg újra ütemes vastaps hullámzik végig a meneten.”
Mező Gábor felteszi a költői kérdést: „Felmerül néhány kérdés az olvasóban és az újságíróban is: vajon Bródy is énekelte az Internacionálét? Vagy már hazament addigra?” A teljes cikkből, melyet itt olvashatnak, ez is kiderül.
