A Magyar Krónika műsorvezetője elmondta, hogy most is érdekli a hadtörténet és a politikatörténet, a színész szerint a magyar történelem egyik legdicsőségesebb korszaka az 1848–49-es forradalom és szabadságharc ideje volt.
– Nem is tudom, hogy van-e a történelemben olyan dicső századunk, mint a XIX. század. Annyi nagy személyiségünk élt és alkotott abban az időintervallumban, hogy ha a Hősök terére szobrot kellene állítanunk nekik, akkor egyszerűen nem férnének el – mondta Csőre Gábor.
A színész elmondta a véleményét az archeogenetika új tudományágáról is.
– Ha megjelenik egy új tudományág – ez esetben az archeogenetika – akkor miért ne használjuk ki az eredményeit? A történelemről nem tudunk mindent, mindig újra kell vizsgálni a korábbi korok tudományos igazságait. Évekkel ezelőtt volt szerencsém Kásler Miklóssal egy interjút készíteni III. Béla csontjainak a kutatásáról. Akkor tudtam meg többet a székesfehérvári osszáriumról, ahol királyaink csontjait őrzik, és elgondolkodtam azon, hogy vajon mennyibe kerülne, ha egyenként megvizsgálnánk a királyok csontjait, hogy végre méltón őrizzük meg őket?
Ez nem egy csillagászati összeg, erre lehetne költeni, hogy ugyanúgy tudjuk tisztelni a királyainkat, mint a franciák! – mondta Csőre Gábor.
Mivel a 150 éves török hódoltság miatt nem tudjuk hol nyugszanak a királyaink, amikor ezt a problémát felvetik, akkor általában azt válaszolják, hogy hagyjuk őket békében nyugodni. Ám a színész szerint nem ez volt a királyok végakarata.
– Ők nem egymás hegyén-hátán, egymás csontjaival összekeverve akartak nyugodni, nagyon nem! Ha ez pénzbe kerül, de cserében méltó körülmények között nézhetjük meg és emlékezhetünk meg a királyainkról, ráadásul ezzel a nemzettudatot is erősítjük, akkor szerintem üdvös feladat! – mondta a színész.
