A hosszú bezártság után elkezdődött a Marica grófnő próbafolyamata a Budapesti Operettszínházban. Bár a veszélyhelyzet alatt sem állt le teljesen az intézmény művészeti tevékenysége – más formában, új felületen, de tovább működött a lehetséges kereteken belül –, a Marica grófnő olvasópróbája volt az első alkalom, amelyen a nagyszínpadi bemutató három szereposztása újra személyesen találkozhatott.
Kálmán Imre operettjét Bozsik Yvette rendező-koreográfus viszi színre az új évadban. – Valós férfiak és valós nők egy móriczi Tündérkertben. Éteri világ, ahol a Szentivánéji álomhoz hasonlóan a szerelmesek végül egymásra találnak – fogalmazott a rendező, aki szerint a mű üzenete „szépség és mérték”.
Az Operettszínház közleménye szerint „a Marica grófnő története pontosan azt a világot mutatja meg, amelyet a mai kor elfedni és feledtetni akar. Az éteri Tündérkert Cziegler Balázs díszletterveiben egyszerre realista és egyszerre költői, tele filmes megoldásokkal. A gazdag kiállítású produkció aprólékosan kidolgozott ékességei közül kiemelhető a télikert, a festett freskós falak az enyhén patinás, archaizáló külsőkkel. Berzsenyi Krisztina jelmeztervei megannyi virágmotívummal idézik meg a Tündérkertet.”
Az előadás színpadra állításában közreműködik ifj. Zsuráfszky Zoltán koreográfus is, aki a néptáncot szeretné az adott színházi kontextusra adaptálni, és aki szerint a Tündérkertben „embertáncot” fognak járni. A Marica grófnő szövegkönyve Orbán János Dénes írói közreműködésével visszanyúl az eredeti német szöveghez, valamint az 1924–25-ös Harsányi Zsolt-féle szövegkönyv alapjaihoz. Az előadás karmestereként Pfeiffer Gyula fő-zeneigazgató mellett egy ifjú tehetség, Dobszay Péter is bemutatkozik.
