Kresz Mária néprajzkutató, muzeológus életműve előtt tiszteleg a Magyar Népi Iparművészeti Múzeumban augusztus 24-ig látogatható, Panni néni című emlékkiállítás. Kresz Mária – vagy ahogy sokan nevezték: Panni néni – idén száz éve született és harminc éve halt meg. A kerámiakutatás korszakalkotó szakértője volt, ugyanakkor a gyerekjátékok, a viseletek és a szokások tanulmányozásában is kiemelkedő eredményeket ért el.
Egyike volt a magyar néprajztudomány európai léptékű kutatóinak, akinek európaisága szinte már a családi hátterében fogant: nagyapja, dr. Kresz Géza orvos az országos mentőszolgálat alapítójaként vált ismertté, apja, Kresz Géza pedig hegedűművészként. Mivel apját és anyját, Norah Drewett angol zongoraművésznőt a hivatása éppen Berlinbe szólította, Kresz Mária is ott született. Iskoláit Bécsben és Torontóban végezte, anyanyelvi szinten beszélt németül, angolul és magyarul. Tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatta, ahol történelmet, régészetet és néprajzot hallgatott.
1943-ban került a Néprajzi Múzeumba, ahol 1989-ben bekövetkező haláláig dolgozott. Első, komoly szakmai feltűnést jelentő könyve, a Magyar parasztviselet (1820–1867) 1956-ban jelent meg magyar és német nyelven, a XIX. század első feléből származó metszetekkel. Az 1940-es évek második felében a Néprajzi Múzeum kerámiagyűjteményének vezetésével bízták meg, és ez alapvetően befolyásolta további pályáját. Kresz Mária ugyanakkor nem csupán tudósként, kutatóként, hanem a népművészeti és népi iparművészeti mozgalom fáradhatatlan szervezőjeként is ismert volt.
