Hat műhellyel a kékfestés európai élbolyában

Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek.

A bőség zavara: használati és dísztárgyakat is készítenek Fotó: Teknős Miklós

Átadták a kékfestés hagyományát a világ szellemi kulturális örökségévé nyilvánító dokumentumot a bácsalmási, a győri, a nagynyárádi, a szombathelyi, a tiszakécskei és a tolnai kékfestő műhelynek kedden a pápai Kékfestő Múzeumban. Elismerésben részesült a pápai Kékfestő Múzeum és a magyarországi kékfestés hagyományinak ápolásáért végzett tevékenységéért Domonkos Ottó is.

Az ünnepségen Krucsainé Herter Anikó kultúráért felelős helyettes államtitkár felidézte, hogy a kékfestés hagyománya a mohácsi busójárás, a matyó népművészet és a magyar solymászat mellett kapott helyet az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) listáján. Nagy-L. István, a pápai Gróf Esterházy Károly Múzeum igazgatója arról beszélt, hogy a kékfestés három és fél évvel ezelőtt indult el a hungarikummá válás útján, és reményei szerint a jövőben sikerül majd megszerezni a címet.

A bőség zavara: használati és dísztárgyakat is készítenek
Fotó: Teknős Miklós

Bár a Kékfestő Múzeum nem városi tulajdon – mondta Áldozó Tamás, Pápa polgármestere –, az önkormányzat mégis támogatja a felújítását, hiszen fontosnak tartják a hagyomány ápolását.

A kékfestést november végén nyilvánították az emberiség szellemi kulturális örökségévé. A jelölést Magyarország, Németország, Ausztria, Csehország és Szlovákia közösen nyújtotta be. Hazánk a hat kékfestő műhelyével nemzetközi színtéren is jól áll, mivel a műhelyek többsége nemcsak bemutatótérként működik, hanem termel is. Szlovákiában két, Csehországban és Ausztriában három-három, Németországban viszont tíznél több kékfestőműhely létezik.