Mese a felelősségvállalásról és a férfibarátságról

Mindjárt két rendezője is volt a Szindbád – A hét tenger legendája című, 2003-ban bemutatott amerikai animációs mesefilmnek. Az egyik Tim Johnson, aki öt évvel a kalóztörténet filmre vitele előtt már bizonyított a Z, a hangya című mesefilm megrendezésével, a másik pedig Patrick Gilmore, aki inkább színészként él az emlékezetünkben. Bár mindketten oroszlánrészt vállaltak abban, hogy egy igazán élvezetes és okos alkotás született, a siker kovácsa kétségkívül a forgatókönyvíró, John Logan volt.

2021. 01. 21. 8:00
null
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

John Logan jegyzi forgatókönyvíróként Oliver Stone Minden héten háborúját (1999) Al Pacinóval, Ridley Scott Gladiá­torát (2000) Russell Crowe-val, Edward Zwick Az utolsó szamuráját Tom Cruise-zal, Martin Scorsese Aviátorát (2004) Leonardo DiCaprióval vagy Sam Mendes 007 – Skyfall című James Bond-filmjét Daniel Craiggel. Az igencsak szembetűnő, hogy Logan filmjeinek mindig többrétegű a mondanivalója, így nem meglepő, hogy a Szindbád – A hét tenger legendájában (2003) is nagyon komoly mélyrétegek vannak. Ez már azért is hat manapság üdítő színfoltként (ha újranézzük a csaknem két évtizeddel ezelőtt készült filmet), mert

a mostani animációk többsége a multikulturalizmus propagandafilmjévé vált, ráadásul úgy, hogy nagyon kilóg a lóláb, kicsit se akarják titkolni, mire megy ki a játék, így aztán inkább akkor is lenyomják szegény gyermekeink torkán a központilag meghatározott mondanivalót, ha az már senkinek sem kell. A Szindbád – A hét tenger legendája viszont még békésebb időkben készült.

Ráadásul nemcsak a gyerekeknek nyújt felhőtlen kikapcsolódást, hanem a felnőttek is élvezhetik. A filmnek ugyanis az a titka, hogy a szereplők nem jók vagy rosszak, hanem bonyolultabb figurák, ahogy az életben sem fekete vagy fehér a kép. A mai sanyarú időkben a mesékben a férfiak általában vagy pipogya, jellemtelen alakok, vagy megátalkodott gonoszak. És nem fejlődik a személyiségük.

John Logan forgatókönyvíró a férfibarátságot is cizelláltan ábrázolja a Szindbád-történetben Forrás: UIP-Duna Film

Ebben a kalózfilmben viszont nemhogy egydimenziósak lennének a szereplők, de még fejlődnek is. Arról már nem is beszélve, hogy a negatív szereplő a film végén nem lázadozik a sorsa ellen, nem tagad le mindent, nem akar fejvesztve menekülni, hanem vállalja a sorsát, egészen pontosan, mivel a szavát adta, betartja, amit ígért.

A történet fő mozgatórugója a férfi­barátság. Ezen nem a ma oly divatos haverságot értik, mint sok mai mesében, temérdek (amúgy teljesen felesleges) erőltetett humorral fűszerezve. Ez a mese beleáll az élet drámaiságába, még a barátságot is képes cizelláltan ábrázolni.

A film legjobb jeleneté­ben, amikor a lány a történet végén szerelmet vall (mivel korábban nem képes szembenézni érzelmeivel, mármint azzal, hogy szereti a fiút), rögtön hozzáteszi, hogy szaladjon, meneküljön, hagyja a barátját meghalni, mert úgy néz ki a helyzet, hogy valamelyikőjüknek fejét veszi a hóhér. És ekkor mutatkozik meg a férfilét drámaisága, a férfi életének értelme, a felelősségvállalás. Mert akár kalóz az ember, akár nem, nem hagyhatja meghalni a barátját, inkább ő maga néz szembe a halállal. Ez a gondolkodásmód a teremtő női princípiumnak szinte értelmezhetetlen.

Az is kiderül ebből a meséből, hogy a nőknek muszáj szerelemből férjhez menniük, mert különben hisztérikusak lesznek, azt pedig az ember még az ellenségének sem kívánja.

A férfia­kat viszont más fából faragták, azok jól megvannak szerelem nélkül is, hisz oly sok szempont van az életben, néha elég az is, ha csinos a leányzó. Aztán azt is látjuk, hogy ha szerelmes egy lány, akkor naphosszat civakodik a férfival, mert kell a dinamika is, a feszültség, az energiák összecsattanása. Hogy miért kell, arra szerencsére nem tér ki a film, hiszen meséről van szó. És mindjárt meg is tanulhatják a gyerekek, hogy a szerelem nem valamiféle rózsaszín köd (illetve az, amikor csak álmodozik az ember és nincsen ott a másik), hanem kemény játszmák összessége. A fiúk pedig szembesülhetnek azzal, hogyan kell férfiként viselkedni, mit jelent a felelősségvállalás, a barátság, az adott szó. És persze arra is ráérezhetnek, hogyan gondolkodik egy nő. Ez akkor is tanulságos egy fiúnak, ha soha nem fogja megérteni.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.